Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1347. A magyar királyi állami számvevőszék jelentése a magyar királyi ministerelnökhöz, az 1867. évi kezelési kimutatásoknak és az 1868. évi állami zárszámadásnak számtani megvizsgálásáról

326 1347. SZÁM. rovancsoknak és összesítéseknek megvizsgálása után azon meggyőződésre jutott: hogy a 328. szám alatti kimutatáshoz csatolt mellékletek a fönnemlitett eredeti számviteli kimutatásokkal teljesen megegyeznek, és hogy a magyar, erdélyi és horvát-slavon országos r.lap pénzmaradványai készpénzben és értékpapírokban 1867. év kezdetén . . 2.499,623 frt 98V

8 kr. bevételei 5.2

03,720 frt 38 kr. összesen 7.703,344 frt 36 V

2 kr. kiadásai pedig . 5.7

14,748 frt'87V

2 kr. állottak, maradt tehát az év végén . . . . . . .."• 1.988,595 frt 49 kr. még pedig: készpénzben 665,520 frt — kr. és értékpapírokban . 1.323,075 frt 49 kr. mely maradvány az 1868. évi zárszámadásba szabályszerüleg át is vezettetett. A földtehermentesitési alap 1867. évi bevételei . 23.252,564 frt 56 % kr. kiadásai pedig 23.227,383 frt 63 kr. állapíttattak meg, azon megjegyzéssel, hogy az év végén fennmaradt . . . 25,180 frt 93 V

2 kr. pénzmaradvány a letétemények kezelését illeti, és ezen természeténél fogva nem az 1868. évi zárszámadásra, hanem az ugyanazon évi letéteményi kezelésbe lett befoglalva. Az 1867. évre kimutatott kezelési eredmények megvizsgálása után a végeredményekre nézve az állami számvevőszék megjegyzi: hogy miután sem a bécsi kezelési kimutatás, sem pedig a 328. szám alatti kimutatások, számadásoknak oly értelemben, mint a milyen a magyar államháztartásról már az 1868. évre előterjesztetett, nem tekinthetők, az 1868. évi kezelésbe átment pénzmaradványok ezen kimutatásokból ki nem vehetők ugyan, (a mennyiben az örökös tartományokban érvényben álló számviteli rendszer, tehát ugyanazon rendszer szerint, a mely 1867-ben Magyarországon is.teljes erejében állott, a kezelési kimutatásokban és zárszámadásban sem a pénzmaradványok sem pedig az átfutó kezelés eredménye kifejezést nem talál) mindazonáltal az állami számvevőszók az eredeti forgalmi számadások és számviteli kimutatások alapján meggyőződött arról, hogy az 1868. évi zárszámadásba átvezetett kezdőleges pénzmaradványok az emiitett zárszámadások tartalmának megfelelnek; mely oknál fogva a kérdéses pénzmaradványok kimutatásának helyességót az állami számvevőszók kétségbe nem vonja. Az 1867. évi kezelésből származó fölösleget illetőleg pedig kénytelen az állami számvevőszók oda nyilatkozni: hogy egy ily fölösleg mennyiségót ez idő szerint határozott számmal kifejezni azon okból nem lehetséges, mert a közösekül tekintendő tótelek iránt mindeddig megállapodás nem jött létre, — következőleg a még csak ezután megállapítandó elvekhez képest számba veendő bevételek ós kiadások összege jelenleg nem levén még meghatározható, — az ezekből származható fölöslegnek mennyiségét sem lehet kimutatni. Az államháztartásnak 1868. évi kezelését előtüntető zárszámadás számtani vizsgálatra nézve, — szemelőtt tartva a zárszámadás alaki szerkezetót, — az állami számvevőszók is külön sorolja fel észrevételeit a pénzkezelésről, a jövedelem és költségről. a vagyon álladókról. A zárszámadásba felvett tételek az egyes hatóságok és számadóhivatalok kezelési kimutatásaiból meritvók. E kimutatások egyes kezelési ágak szerint szerkesztve elkülönítve magokban foglalják: a bevétel ós Jdadás végett előirt, a valósággal befolyt ós kiadott összegeket, az év végével lennmaradt cselekvő és terhelő hátralékot; az első a jövedelmi, a második a pénztári,