Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1314. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről
150 1314. SZÁM. ezen posta szolgálat ellátásának ezentúl a Lloyd gőzhajózási vállalatra bizása politikai, nemzetgazdasági ós pénzügyi tekintetek által igazoltnak látszik; hogy a postaszállitás teljesítése fejében az uj szerződósben kikötött állami járulók összege a vállalat szolgálataihoz képest elég mérsékeltnek mondható, s mind az eddig élvezett költségtérítés mértékén, mind a földközi tengeren velünk versenyző államok részéről más ily vállalatoknak fizetett költségtérítés mértékén jelentékenyen alább marad; s hogy Magyarország ós közvetlenül a magyar-horvát tengerpart kereskedelmi és hajózási érdekeinek megóvásáról a költséghez járulásunk arányának megfelelő módon van ezutánra gondoskodva: ugy vélem, rendelkezésére adtam a t. országgyűlésnek minden adatokat, melyek beczikkelyeztetni kért szerződésnek tartalmilag való megitólésót könnyíthetik és a kormány részéről követett eljárást igazolják. Hátra van még néhány megjegyzést tennem a szerződós megkötésénél alakilag követet eljárásra nézve. Az Ausztriával kötött kereskedelmi és vámszövetségről szóló 1865/7. évi XVI. t. ez. VI. czikkének 8. kikezdóse következőleg rendelkezik : „Az „ausztriai Lloyd* czim alatt működő s mindkét fél forgalmi érdekeit előmozdító, nemzetközi tengeri postaszállító és hajózási vállalat a külügyiminister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti- ós postaügyekben a két kereskedelmi ministerrel egyetórtőleg fog eljárni." A törvény és illetőleg törvénybe igtatott államszerződés eme rendelkezésnek ugy szószerinti tartalma, mint ratiója azt, hogy a Lloyd ügyei a külügyi minister hatáskörébe tartozzanak — világosan a kereskedelmi ós vámszövetsóg egész tartamára állapítván meg: a következő kikezdósnek is, mely szerint „az ezen vállalatnak szerződésileg biztosított államsegély a külügymiuisterium költségvetésének egyik részét képezendi* csak azon értelmet lehet tulajdonítani, hogy azon egész időre, mig a vámszövetsóg fennáll, a Lloyd segélyezésére, vagy helyesebben szolgálatai megjutalmazására fordítandó összegek a külügyminister költsógvetésóbe veendők fel, azaz, az e részben törvényesen megállapított arány szerint Ausztriával közösen viselendő kiadások közé sorolandók. Annyi szükségkép következett ebből, hogy ha az eddig fennállott ós a jelen óv végével lejáró szerződés megszűntével az állam ós a Lloyd közötti viszonyok uj szerződós által továbbra való fenntartása mutatkozik kívánatosnak, ezen uj szerződés megkötésére — a kereskedelmi vámszövetség egyetórtőleg való törvényes módosítása és a költséghez járulás törvény által meghatározott arányának megmásitása nélkül — sem külön a magyar, sem külön az osztrák, sem együtt mind a két kormány, hanem egyes egyedül csak a közös külügyiminister lehetne törvóny szerint hivatva, de hogy másfelől meg ezen intózkedós nem terjedhet hosszabb időre, mint a meddig maga a kereskedelmi és a vámszövetség is tart. Ezért állapítja meg a 27. §. az uj szerződés tartamát 1877. december végéig, hozzáadván, hogy ha a kereskedelmi ós vámszövetsóg annak XXII. czikke 2-ik bekezdése alapján mondatnék fel, semmint a fenntebb kikötött idő letelt volna, a szerződés is ugyanazon napon veszti el hatályát, melyen lejár az idézett szövetség tartalma. Ha a fennebbiek szerint már a törvényben van kimondva az, hogy az uj szerződóst, ha köttetik, a külügyiministernek kell megkötnie: kórdós tárgya marad még, mily természetűnek kelljen e szerződóst tekinteni, vájjon olyannak-e, mely a kormány ós más magánszemélyek vagy vállalatok közt köttetni szokott nagyszámú hasonló természetű szerződések közó sorolható ós az illető kiadás alkotmányos megszavazásán tul egyéb törvényhozási szentesítést nem kíván, vagy pedig olyannak, melyre a külügyminister által köttetni szokott államszerződések módjára a törvónyhozások jóváhagyása s igy a szerződós törvénybe iktatása szükségeltetik. Ámbár a Lloyd gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződés Sem alakilag sem tartalmilag a szorosan vett államszerződésekkel egy sorba nem helyezhető, mégis ez utóbbiak analógiáját volt kónytelen a kormány eljárásában követni, mivel azon meggyőződéssel találkozott, hogy az 1865/7. óv XVI. t. ez. fenntebb Vidézett szavaiban a törvényhozás abbeli szándóka, hogy a Lloyddal eddig fennállott viszony továbbra is fenntartassák, világosan és a delegatiók előtt irányadó módon kifejezve nincsen. Kelt Pesten 1871-ben. Szlávy József s. k.
