Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1314. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről
142 1314. SZÁM. » » Passivák: a 6 millió frtnyi elsőbbségi kölcsön törlesztetlen része 2.940,000 frt — kr. a hitelintézeti 6 millió p. frtnyi sorsjegykölcsön törlesztetlen része . 3.560,196 „ 60 „ az 1859. évi állami előleg 3.000,000 , — „ függő tartozások 1.002,063 , 41 biztosítási alap 2.000,000 „ — conto sospeso 275,000 1870. éri felesleg 1.444,639 „ *) "14.221,901 ~ 01 kr, éhez hozzáadva a forgalomban lévő 17.509 részvénynek megfelelő részvénytőkét ....... 9.192.225 frtot az összes passivák . 23.414,126 frt 01 krt tesznek. Szembe állítva a passiv állapotot ........... 23.414,126 frt 01 krt az activákkal 22.604,148 „ 65 krral 809,977 „ 36 „ mutatkozik a vállalat deficitje 1870. végén, mely 1860. végén 2.395,728 frt 89 kr. és 1864. végén 1.399,030 „ — * volt. Netaláni liquidatió esetében a vállalat alig realisálhatná ugyan hajókészletét ós a hajógyárt a leltárilag felvett egész értékben; mivel mindazonáltal emez érték a szakadatlan tetemes lejegyzések folytán csakugyan megközelíti már a valóságos értékét, s a mellett 2.000,000 frtnyi biztosítási alap ós 275,000 frt conto sospeso áll a deficittel szemközt, a fennebbi vagyon kimutatás általában immár helyesnek fogadható el. Látva azon nevezetes javulást ós erősbödést, mely a, Lloyd jelenlegi helyzetének előbbi szorongattatásaival való összehasonlításakor szembetünőleg mutatkozik, önkénytelenül azon kérdésre kell fakadnunk : vájjon a társulat minden igyekezete mellett, melyet az üzlet takarékosabb vezetése, a kínálkozó conjuncturák lehető kihasználása, a hajóanyag czólszerü átalakítása, s az évről évre kedvezőbben alakuló üzleti eredményeknek folyton a vállalat szilárdítása érdekében való értékesítése által tanúsított, sikerült volna-e a tetemes állami járulók nélkül ezen jobbrafordulást elérnie s nem-e kópez tehát ezen állami járulék oly áldozatot, mely a Lloyd szolgálatai által igazolva nincsen. Semmi kétség, hogy a Lloydnak, ha igen gyakori válságos körülményei közül mindannyiszor az állam ki nem menti és az alig jelentékeny óvi járulókkal nem pótolja a különben vajmi szűk üzleti jövedelmet, a teljes bukást vagy legalább roppant veszteséget nem lett volna mód elkerülnie. De másfelől meg szintoly bizonyos az is, hogy valóban tett, móg pedig nevezetes szolgálatokat az államnak, melynek politikai befolyása a keleten lényegesen támogattatott a vállalat működése által, ós hogy épen az állammal való ezen viszonya, a költséges és roszul jövedelmező postaszolgálatnak fenntartása volt legfőbb oka azon tengődósnek és gyakori szorultságnak, melynek következéseit máig is sinyli. Ha a periodikus személyes postaszállítás helyett tisztán az áruszállításra fekteti üzletét, azt józan kereskedelmi elvek szerint rendezi be, drága postagőzösök helyett teherszállító hajókat szerez, melyek kevesebb költséget igényeltek s mégis többet jövedelmeztek volna: vagy nem is jutott volna előbbi időkben oly szorult helyzetbe vagy,.azóta rég kibontakozott volna belőle. Móg ha áll is tehát, hogy mai megerősödését a vállalat túlnyomó részben az állami járulóknak köszöni, nem szabadna feledni, hogy a restitutio ezen nemével jóformán tartozott az állam. *) Jegyzet': a fentebb kimutatott „^ ^ 20 ^ 2.109,! levonva a biztosítási alapra fordított 496,846 frt 94 kr.i 664, és a deficit törlesztésére fordított 167,781 , 26 ,i 1-4H 1 628 „ 20 kr. 639 - -kr.
