Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.
Irományszámok - 1869-1243. Törvényjavaslat a dohányjövedék tárgyában
1243. SZÁM 421 nál, mind pedig a dohányosztályozásánál és a dohánytermelés és kezelés felügyeleténél függe.ien, önálló és szakavatott egyének vegyenek részt az ellenőrködósben, hogy a kincstári tisztviselők által egyes termelők ellenében netán gyakorolható önkényes eljárás lehetlennó tótessék. 3. hogy jövedéki kihágás gyanúja esetében, mindenkinek alkalom nyújtassák, magát kellően igazolni, s hogy a büntetések méltányosságon túl vagy oly mérvben kiszabva ne legyenek, hogy azok alkalmazása a tettesnek végromlását idézze elő. Az 1. alá tartoznak a törvényjavaslat 4., 9., 10., 14., 16., 18., 19., 24., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 37., 49., 56., 57., 60., 63., 65., 103., 106; A 2-ik alá a 8., 25., 26., 37., 38., 40., 41., 42., 43., 45., 46., 60., 63., 64 , végre A 3-ik alá a 13., 51., 115, 121., 122., 123., 124., 129. §§-nak rendeletei. Az eddigi szabályok szerint dohánytermelés a kincstár számára és kivitelre csak azon községi és puszta területeken engedélyeztethetik, melyeken az a pénzügyi hatóság engedélye mellett eddig is űzetett, és hol az össaes dohánytermelők Magyar- Horvát- Tótországban 20, Erdélyben pedig legalább 10 telekzeti holdat szánnak e czólra, akkép, hogy mezei termesztésnél Magyar- Horvát- és Tótországban legalább 800 D, Erdélyben 400 D ölnyi; kerti termesztésnél, Magyar- Horvát- és Tótországban legalább 300, Erdélyben 200 D ölnyi összefüggő tért szánnak. A törvényjavaslat 4. §-a szerint dohánytermelés ugy a kincstár számára, mint kivitelre mindenütt engedélyezhető lesz, hol egyes vagy több, de szorosan összefüggő, tehát egy termelési körzetet képező határban, a szoros értelemben vett Magyarországban legalább 800, Horvát- ós Slavonországban valamint Erdélyben pedig 200 telekzeti holduyi, dohánytermelésre alkalmas területet szánnak e czólra, ha egyes határokban a szoros értelemben vett Magyarországban a) mezei termesztésnél legalább 20 telekzeti holdat, b) kerti termesztésnél legalább 10 telekzeti holdat. Horvát, Slavonországban ós Erdélyben különbség nélkül akár mezei, akár kerti termelésnél legalább 10 telekzeti holdat; egyes földrészletekben a szoros értelemben vett Magyarországban mezei termelésnél legalább 800 D ölet, kerti termelésnél legalább 200 • ölet, — Horvát- Slavonországban ós Erdélyben pedig, 400 illetőleg 200 D ölet tószen a fölajánlott terület. A szakbizottság részéről is javasolt azon engedmény által, hogy a mostaniakon kivül más vidékeken is termeltethessék dohány, elérhetni óhajtom azt, hogy a dohánytermelés főleg ott lótesittessék, hol az égalj és a talaj erre kiválóan alkalmas, hogy mind az országban fogyasztásra és gyártásra alkalmas ós jeles termény nyeressék, mind pedig a magyar dohány külföldön való versenyzése előmozdittassék. A saját használatra termelés országszerte meg engedve lévén, ez által legjobb alkalom nyilik azon vidékek kiszemelésére, hol a dohány mind mennyiségileg mind pedig minőségileg sikerrel termelhető. A közsógenkénti legkisebb területnek 10 holdra, valamint kerti termelésnél az egyénenkénti dohány ültetési térségnek 200 D ölnyire leszállítása azért történt, hogy azon vidékek lakói is vehessenek részt a dohánytermelésben, melyeken az, eddig házi kertekben gyakoroltatott, melyek azonban az eddig 300 • ölben megállapított legkisebb termelési tért meg nem ütik. A tömör kerületeket fel kellett tartani, nehogy a csempészet az egész országban elterjedjen, mi leginkább ott szokott előfordulni, hol a dohánytermelés csekély kiterjedésű részleteken, szórványosan gyakoroltatik. A kincstár számára ós kivitelre való termelésre jelentkezőktől a 9-ik §-ban követelt kimutatások czólja az, hogy mind a dohánytermelésre szánt földnek e végre alkalmatossága, mind pedig a termelő termelési eljárása előre megismertessék. Ezen §-al szoros összeköttetésben áll, a 24-ik §. is, hol a kincstár számára való termelési engedély elnyerésére szintén az oksz jrü dohánymivelós alapfeltételei tűzetnek ki, kellő tekintette vétel végett. Ez által tekintetbe van vófe a szakbizottság azon kívánalma, hogy a kincstár számára való-