Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.

Irományszámok - 1869-1225. Törvényjavaslat az 1871. XXXI. törvényczikk életbeléptetésére szükséges átmenti intézkedések tárgyában

1225. SZÁM. 365 Melléklet az 1225. sz. irományhoz. Indokok az 1871. XXXI. t. czikk hatálybaléptetésére vonatkozó átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz. Az 1871: XXXI. t. ez. hatályba-léptetése, több tekintetben oly átmeneti intézkedéseket is tesz szükségessé, melyek a fennálló törvényeket megérintvén: csak a törvény, vagy a törvényhozás által adott felhatalmazás alapján adathatnak ki. E szabályok kiadhatására nézve, az igazságügyminister ez utóbbi módot választotta, főleg azon oknál fogva : mert az 1868: LIV. t. ez. életbe-léptetósénél is ezen mód követtetett, s mert az átmeneti intézkedések természetüknél fogva — csupán a törvény végrehajtásával felmerülő nehézségek megoldását tárgyazván: az átmenet megtörténtével hatályból kilépnek, s csakis hamar elmúló viszonyok szabályozásával foglalkoznak. A törvényjavaslatban, melyet a igazságügyminister ez alkalommal a törvényhozás elé terjeszt: felhatalmazás kéretik ily átmeneti intézkedéseknek rendeleti utón leendő kiadatására, s nem kótli az igazságügyminister, hogy a törvényhozás bölcsesége, belátva az intézkedések mulhatlan szükségét: e felhatalma- * zást megadandja. A mint a törvényjavaslat mutatja, négy főpont intézendő el különös szabályok által: hogy az átmenet, a törvénykezési eljárásra nézve fennálló szabályos ösvényre, ezáltal közvetítessék. Intézkedni kell ugyanis a folyamatban levő polgári perekben és egyéb ügyekben az illetékes bíróság megszűntekor még le nem járt határidőkről és határnapokról; mert ily intézkedések nélkül zavar, bonyodalom, sőt a jogok veszélyeztetése mulhatlanul bekövetkeznék. Szükséges továbbá fenntartani a félnek jogát: hogy azon bíróság illetékessége ellen, — melyhez pere az ő hozzájárulása nélkül áttétetett, — kifogást emelhessen, habár a per tovább haladt azon stádiumnál, a meddig rendszeres viszonyok között, ós az eljárási szabályok szerint az illetőség elleni kifogás megtehető. Ezen intézkedést azonban csupán a polgári perekre véli korlátozandónak az igazságügyminister; minek folytán az nem terjesztetnék ki a büntető ügyekre, a váltó- ós csőd-, valamint a pénzügyi perekre. Szükséges az intézkedés a szőlőváltsági ügyeknek másodfokú bíróságát illetőleg is: minthogy az 1871: XXXI. t. ez. a vegyes bíróságoknak mint első fokú bíróságnak teendőit a kir. törvényszékekre ruházta, de nem intézkedett ezen bíróságnak mint másodfokú bíróságnak helyettesítése iránt. A pesti kir. e. f. váltótörvónyszék az 1871 : XXXI. t. ez. szerint szintén megszűnik, s helyette más területi körrel s némileg más illetőséggel a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvónyszék lép. Kétségtelen, hogy a törvény szerint, a pesti kir. váltótörvónyszék előtt megindított ügyek ujolag osztályozandók, s azok, a melyekre nézve illetékessége — az uj területi felosztás szerint — megszűnik — az illető bírósághoz átadandók. Azonban az átadás és átvétel mindig némi bonyadalmakkal és időveszteséggel jár, ugy, hogy igen czélszerünek mutatkozik, azt, ha lehetséges, elmellőzni. Ezen — az átadásból származó — bonyodalmakat a pesti kir. váltótörvónyszóknól folyamatban levő perekre nézve minden jogsérelem nélkül ki