Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.
Irományszámok - 1869-1152. Törvényjavaslat a buda-pesti indóházakat összekötő vasut létesitése tárgyában
18 . 1152. SZÁM. Lejtviszonyok. A rendezési pályaudvar természerüleg és a r területi viszonyoknak is leginkább megfelelőleg a cs. kir. oszt. államvasút vágányainak magasságában fogna elhelyeztetni. A fővonal egyéb magassági méreteit a közmunka tanács azon nemcsak méltányos, de jogos követelése, hogy az utak ne pályaszinben bocsáttassanak, keresztül, — a Dunahid, és végre a kiindulási pontok magasságai szabályozzák. Tekintettel ezen adatokra a pályaszin legnagyobb emelkedési viszonya 1 : 150. A m. kir. államvasutat összekötő 2 iv 6.35°/ 00 illetve 4.55°/ 00 lejtaránynyal fog bírni. Mfiépitmények. Mint legnagyobb és legfontosabb műtárgy első sorban a Duna hidja emlitendő meg. E hid a tervezet szerint 4 egyenlő s egyenkint 94 méter távlattal biró nyilassal kő- és vasból ugy volna épitendő, hogy a hídszerkezet alsó részei a budai vizmércze 0 pontjánál 15 méterrel magasabban feküdjenek, mely magasság egyenlő lóvén a lánczhid magasságával, a hajózásnak minden tekintetben megfelelne. . Ezen szilárd anyagokból épitendő hid ily móretekkel csak a szabályozott Duna medrének felel meg. Minthogy azonban a nagy vizeknek e mederbe szorítása mindaddig veszélyessé válnék, mig az tökéletesen kiképezve nincsen, ennek egészen mesterséges utoni kiemelése pedig, a Dunaszabályozásra roppant terheket róna; szükséges volt arról is gondoskodni, hogy a meder kiképződésónek ideje alatt a nagy vizek a pálya alatt akadálytalanul elmehessenek. E czólból a végleges hidhoz egy 500 méter hosszúságú fahid csatoltatott, mely a Dunaszabályozás befejezte után el lenne töltendő. •* Az emiitetteken kivül az egész hid ugy tervezetetett, hogy a gyalogosok által is használtathassák, a "végleges hidfők előtt pedig a hid alatt utak vezettethessenek keresztül oly formán, hogy a pesti parton lótesitendő ily ut az elválasztott partokon kivül a soroksári lótesitendő zárgát segedelmével Csepelszigetét is állandóan összekösse Pesttel. Ezen műépitményen kivül a kőbányai, üllői, soroksári, buda-előfoki ós fehérvári utak a vaspálya alatt, a kerepesi ut pedig a pálya felett fognak vezettetni, azonfelül még 4 alárendeltebb dűlő ut fog a pálya alatt elvonulni, mely műtárgyak mind kő- ós vasból lesznek kószitve. A kerepesi útnak a pálya feletti elvezetésére szolgáló műtárgy azért szükséges, mert 1 vagy 2 vágány a rendazés kedvéért a rendezési állomáson kivül szükségkép meg lóvén hosszabbitandó, ezek a ke repesi útra esnek ós a közlekedést gyakran hosszabb időre megakasztanák. Ezeken kivül 1 esetleg 2 pályaszinben vivő átjáró s néhány jelentéktelenebb vizeresz szükségeltetik. Állomások. A rendezési pályaudvaron kivül még egy megállapodási hely terveztetik az épülőben levő vágóhíd és marhavásár közelében. E hely az emiitett jelentékeny telepitvény közelségén kivül azért választatott, mert megközelítőleg a vonal közepén van, ós a tér itt oly magas, hogy ez állomás csekély földmunkával állitható elő. Épületek. Az épületek a lehető legkisebb mérvben ós csak a közvetlen szükségnek megfelelőleg terveztetnek. A rendezési pályaudvarban ugyanis egy lakház ópülend, mely 10 hivatalnok számára lakást ós a szükséges hivatali helyiségeket tartalmazza, és egy második ház, mely 6 szolgának lakásul, 12 kocsitoló és ugyanannyi vonatkísérő személyzetnek kaszárnyául szolgálhasson. E két épület esetleg egybe fog ulvasztatni.
