Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.

Irományszámok - 1869-1151. Törvényjavaslat a Sink (VAlea Cincului) pataknak Kis-Sink és Vojla községek határában leendő szabályozásáról

1151. 8ZÁM. 13 az arra vonuló országutat az árpusztitás veszélyének ki ne tegye, valamint az anyafolyóban káros mederiszapolásokat s partomlásokat ne okozzon. Hogy a kis-sinkiek által javaslott 0 csatorna-vonal e kitűzött czólnak egyátalában meg nem felel, és igy el nem fogadható, a következőkből világosan láthatni. Ugyanis, ha az áll — mit Kis-Sink szakértője legutóbb X, Y ós Z tervezetében tettleg kimu tátott, — hogy az eleinte szinte általa ajánlott BS csatorna-vonal, mely az ölti hidon alul az anyafolyóba szakad — minden tekintetben káros lenne : ugy még inkább áll az : hogy a C vonal, melyhez ő oly erősen ragaszkodik, — még sokkal károsabb, mint az M vonal és pedig: 1. Mivel az (nem az M vonalon alul, hanem azon sokkal föllebb az Oltba bevezetve,) még a tervezett M csatornánál is csekélyebb eséssel Urna, s e miatt az Olt árja visszahatásának még jobban kitéve, ugy a réteken, mint a Kis-Sink községben is, még nagyobb árpusztitásokat okozna, mint az M vonal. 2. Mivel az, az anyafolyóba az ölti hidon fölül s ahhoz közel nem hegyes szöglet alatt, hanem függélyesen ós igy a lehető legszabályellenesebb irányba bevezetve, az Olt folyó vizsodrát épen az ölti hid megoltalmazása végett fölállított vódmüvekre szorítaná, s ezen költséges vódmüveket, valamint az ottani különben is öblös balpartot örökösen ostromolva, pusztítva és omlasztva, ugy szinte medrét is inkább besankolva mint mélyítve, s folytonos rendetlenségbe hozva, nemcsak a vojlai országút, hanem az ölti hid további fönnállását és fönntartását ós igy az országos közlekedés biztonságát is a legnagyobb mérvben veszélyeztetné. Miután tehát épen azon indokok, melyeknél fogva a kis-sinkiek saját M alternatívájukat elvetették, a C csatornavonal czólszerüsógót, a helyett hogy fokoznák, még annál inkább sújtják: ennélfogva világos, hogy a C alatti c&atornavonalat, folyószabályozási országos közlekedési tekintetből, ugy szinte maga Kis-Sink községe érdekének szempontjából is okszerüleg ajánlani s elfogadni még kevésbé lehet, mint az M csatornavonalat. Ezek után tehát, nem marad egyéb hátra mint az EDE csatornavonalnak a C vonal fölötti előnyeit kiemelni, ós pedig: 1. Ha az áll, mit a kis-sinki lejtmórési adat bizonyít, hogy t. i. q) pontnál közel az ölti hidhoz az Olt vizszin függője 44' 5" 0'", akkor föltéve, hogy az Olt rohamos hegyi folyó 100 ölenként csak 6'" eséssel bir; lesz az Olt folyónak a O csatorna beömlésónól visszafüggője 43' 5" 0'" az EDE csatorna beömlésónól pedig, mely attól 700°-el lejebb esik . . 47' II'

7 0"' s igy az EDE csatornánál az Olt vizszine alacsonyabb ...... 4' 6" 0"'-al.' 2. Ugyanezen lejtmérósi adatok szerint a C csatornánál a kérdéses patak rizszini íüggője a kis-sinki hidnál a falu alatt 38' 10" 6' a csatorna végénél pedig az Olt függője . . . . . . . .'- .' . . 43' 0" 0' tehát a O csatorna egész esése — • 4' 1" 6' vagyis 100 ölenként 6,6"; holott az EDE csatornánál a patak vizszini függője a falu alatt szinte . 38' 10" 6' a csatorna végén pedig 47' 11" 0"' lóvén, EDE csatorna egész esése = 9'. 0" 6'" vagyis és 100 ölenként 21" tesz, és igy összehasonlítva a fönntebbivel 14,4" = 1,2" vagyis 3-szor nagyobb mint a O csatornában. 3. A 0 csatornában az Olt vizárjának visszahatása egész Kis-Sink községig terjedne, és ott legalább is 4 lábig (vagyis oly magasságra, mint a minő az, az M, csatornánál, melynek végpontja mintegy 200 öllel lejebb esik) emelkednék : ellenben az EDE csatornában, melynek végpontjánál a vizszin 4' 1" 6"'-al mélyebb, s esése háromszor nagyobb mint a C csatornáé, ugyanazon Olt vizárjának 5"' )'" 1111