Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1145. Pauliny Tóth Vilmos 8 rendbeli törvényjavaslata, Magyarország anyagi fejlődésének előmozditásáról
1145. SZÁM. 431 ezen vasutvonalak e főforgalmi vonalhoz való csatlakozásuk által Magyarországon át a gabnagazdag Dniesz* ter völgyet, keleti Galicziát, Podoliát ós Bukovinát, déli Németországgal, Schweiczczal ós Francziaországgal összekötik, az ez által keletkezendő élénk forgalom által e vonalok rentabilitása is tetemesen emelkednék, E részről Osztrák-Magyarország ezen Oroszország ellen irányzott stratégiai pályáknak egészen az Odessa Miskolcz-Frankfurt-Bruxellés ós kiev-beszterczebánya-bócs-strassburg-párisi internationális vasutvonalokig való meghosszabbítása igen is ajánlatos volna. Sőt szükséges ez, hogy e vonalak kereskedelmi jelentőséget nyerjenek, s ez által létesítendő élénkebb kereskedelem folytán az ország ez ezeknek nyújtott kamatbiztositás óvenkinti pótlásától mihamarább megszabadittassék. Mert első tekintetre szembeötlő, hogy a forgalom csupán csak Sztryi vidékre szorítva (sőt magára Sztaniszlavovóra is a meddig a Sztryi pálya stratégiai iudokokból meghosszabbittatik) továbbá Ilunk ács között, vagy pedig Przemysel és Sátoralja-Ujhely soha olyan jelentőséget nem nyer, hogy a mértföl denkint megkívántató költséget valaha fedezhetné. Ezen két Oroszország ellen irányzott stratégiai pálya jelen tervezetében nem egyébnek, mint egy erőd mező-gazdaságilag holt részének tekintendő. Már most a forgalom és stratégia érdekeinek combinatiója folytán ezen vonalok jelentősége érintetlen marad, sőt stratégiai tekintetben is a Magyarország vasgyáraival való teljes összeköttetés által még emelve lesz; g az országnak megtakarít évenkint kamatpótlásra kiadandott tetemes összegeket. Mily nagy legyen ezen megtakarítás, láthatni az ezen pályáknak nyújtott mórtföldenkint 50,000 forintot ezüstben meghaladó kamatbiztositásból. S nem kevósbbó jelentősek ezen két fővonal következményei az ország belső felvirágzására. Magyarország forgalmi vidékét hasítva számos, kiválólag ipar és kereskedelemből élő városokat ós helységeket érintenek, melyek eleitől fogva az ország industrialis elemét képezték. Mennyire élénkinti a mezőgazdasági vidék erejét, ha vasút által a világforgalomba bevonatik, s milyen befolyása van a vaspályának a termelés értékére, mennyivel ád az egyes terményeknek uj árakat, ez általánosan ismert dolog. S erre nézve utalás ez indokolásban már is történt. Még magasabb behatással van a vasutak kiterjesztése az industrialis elemre, azon területre, mely iparüzö emberek által lakatik, s mely az ipar sikeres tovafejlődósónek minden feltótóvel bir. Általán ösmeretes tény, hogy mikóp hagyattak magokra nemzedékeken át szándékosan Magyarországnak ezen industrialis elemei félszeg állami politika következtében. Még nem rég minden mozgásba hozatott, p. o. egy takarékpénztár alapítása, vagy egy mezőgazdasági, sőt egy tisztán irodalmi társulat lótesitésónek meggátlására. Az iparmüveltsóg 0° alább nyomatott, s csupán ezen sajnos és szándékos elhagyatottságnak tulajdonitható, hogy Magyarország a helyett, hogy maga magát látta volna el iparczikkekkel, keleti ós déli szomszéd tartományaiban mint iparos tényező lépett volna fel, teljesen idegen iparnak vásári piaczává sülyedt. Honi iparelemek önálló fejlóse Európa nyugatán évről évre képesitetésök ós avatottságoknak fényes bizonyítékát adják ós pedig az ipar és kereskedelem különféle ügyköreiben egyaránt. Hazánk iparterületei emelésére a nyers anyagok honi termelésére is legnagyobb előnynek bizonyulna. Fejlődött honi ipar legjobb értékesítője a nyers anyagok honi termelésének a belföldi mezei gazdászatnak. Az országot más tartományoktól mindinkább függetlenebbé teszi. Magyaroszágnak azon felül oda kell törekednie, hogy ugyanazon keleten, a melyen az iparos népek forgalmának főforgalmi vonalai által utat nyit maga is, mint iparos ország minél előbb fellépjen, s ugy a törvényjavaslatban előhozott öt főforgalmi vonal ez oldalról is: — felvirágoztatására nézve kiválóan hatékony volna s a haza jólétére kimerithetlen forrásokat alkotna. Akkoron kiváló földrajzi helyzetét megbecsülni tanulta. Akkoron, midőn szegény, nyers anyagot kivivő s kész árukat behozó országból; — még nyers anyagot is behozó s kész gyármányokat kivivő országgá fejlett s a nagy nemzetközi forgalmat minden világirányban közvetíteni kezdó, akkor mint valódi kultúrállam kimeritlen természeti kincsét aknázni kisérló Magyarország akkor a keleten jelentős és hatalmas
