Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről
178 1114. SZÁM. Mint az idézett szakaszokból kitűnik, a kerületi elöljáróságok főképen végrehajtással foglalkoznak, és mint ilyenek a tanácsnak vannak alárendelve, különben jogukban áll a kerületet érdeklő ügyekben önálló javaslatokat is terjeszteni elő a tanács utján a közgyűlésnek, miáltal minden városrósz jogosult érdekeinek figyelembevétele és előmozdítása várható. A kerületi elöljáróságokról szóló utolsó 71. §-ban szükséges volt meghatározni, hogy azok a tanácson kivül semmi más hatósággal nem érintkezhetnek, nehogy bármikor és bármely esetbon a végrehajtó hatalom kezelésével törvény által megbízott közeg a tanács mellőztessék, ós a törvény által kitűzött hatáskörök szem elől tévesztése a fővárosi ügykezelésben zavart ós bonyadalmakat idézzen elő. Az 1871. XVIII. t. ez. VIII. fejezetének, mennyiben az a községi háztartásra, a számadási ügyvitelére, továbbá a jótékonysági és szegónyügy ellátására vonatkozik, a fővárosra is kiterjesztése a 72. §-ban azon oknál fogva tartatott kimondandónak, mert az idézett törvény eme fejezetének emiitett szakaszai azok közül valók, melyeknek az önálló hatósággal felruházott városokra is alkalmazása iránt külön törvényjavaslat fog az országgyűlés elő terjesztetni. Ugyanazon indokok, melyek az idézett törvény eme részének az önálló hatóságu városokra alkalmazása mellett szóknak, még inkább érvényesíthetők a főváros hasonlithatlanul terjedtebb gazdászati ós jótékonysági teendőinek czólszerü berendezése érdekében. Ezen minden tekintetben czélszerü rendelkezéseknek a fővárosi községre is kiterjesztését, tehát ennek rendezéséről alkotandó törvény egyik szakaszában biztosítani kellett. A tisztviselők választásáról szóló VI. fejezet az 1870. XLII. t. ez. V. fejezetében foglaltaktól annyiban tér el, hogy e javaslat 74. §-a szerint az itt elősorolt tisztviselők, vagy is a szorosan vett tanács tagjainak megválasztását a bizottságra; a 75. §-ban elősorolt tanítói ós tanári, továbbá a számadási kötelezettségben álló valamennyi tisztviselő és segédszemélyzet megválasztását pedig a tanácsra ruházza, holott az idézett törvény 65. §-ában a törvényhatósági joggal felruházott városokban a segéd- és kezelő-személyzet a bizottság által választandónak mondatik ki. Ezen osztályozás szükségessége mellett részint a főváros kivételes viszonyai, részint pedig a törvény külön rendelkezéseiből meríthető indokok szólanak. Az előbbiek sorában megemlítendő, mikóp a főváros összes tisztviselőinek ós rendszeresített alkalmazásban levőknek száma a szegődvónyeiken kivül az 500-at is meghaladja: szaporodni fog ezentúl e szám kerületi elöljáróságok és tisztviselőknek szintén vagy 200-ra menendő személyzetével. Ha tehát mindezeknek megválasztása az időnkint fresedósbe jövő helyek betöltésével együtt a bizottságra ruháztatnék, nemcsak a közügyek ellátására szükséges időnek nagy része a minden alkalommal sürüen jelentkező s maguk részére pártokat alakítani törekvő folyamodók által vétetnek igénybe, hanem az illető állomások helyes betöltése is inkább kétségessé tétetnék, mi különösen a tanári és tanítói állomások, továbbá a pénzkezelő és számadással járó hivatalok betöltésénél komoly következményeket szülhetne. A midőn pedig a törvény az összes városi vagyon- 4s pénzkezelésre nézve a tanács tagjait egyenként és egyetemleg teszi felelőssé, mely felelősség az illetők összes vagyonára kiterjedő szavatossági kötelezettséggel jár, midé*n továbbá az összes végrehajtás a városi tanács tagjaira nehezedik, akkor a méltányosság azt követeli, hogy a tanácsnak azok megválasztásában, kiknek hivatalos működéséért felelőssé tétetik, szabad kéz engedtessék. A tanári ós tanitói állomásokért pályázók minősitvónyeinek megbírálására pedig sokkal alkalmasabb egy kisebb a képzettség magasb fokán álló testület, mint a 400 főből álló bizottság, melynek jobb megyöződóse gyakran a tömegek félrevezetésének áldozatául esik. Különben e fejezetnél megemlítendő, mikóp ennek szövegezését ekópen maga a fővárosi enquete bizottság egyhangúlag javaslotta. Végre a törvényjavaslat 78. §-ára nézve meg kell jegyezni, mikóp a törvény 68. §-a, mely szerint a tisztújító szók tartamára a főispán jegyzőt és tiszti ügyészt helyettesit a fővárosi tisztválasztásnál mellőzendőnek, és e helyeit a törvényjavaslat ezen szakasza felveendőnek tartatott, mely először a törvény
