Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1113. Törvényjavaslat az 1848. V., és az erdélyi 1848. II. törvényczikkelyek módositásáról és pótlásáról
152 1113. SZÁM. megbontatnék vagy lényeges módosítást szenvedne. Ennél fogva a jelen tervezet 5-dik §-a az érintett személyeket minden községben szavazati joggal ruházza fel. Indokolás a II. és III. fejezethez. Sokkal nagyobb mórvü a módosítás, mit e javaslat az 1848. V. t. czikkely azon részein tesz, melyek a választók összeírására s a választási eljárásra vonatkoznak. A törvénynek e része teljesen átalakíttatott. A főczól, melyre e határozatok irányozvák az, hogy a választások őszintesége, tisztasága s a zavartalan gyors lefolyása biztosittassék. Egyik hathatós mód erre az állandó névjegyzékek behozatala. A jelenleg érvényben levő törvény szerint a választói összeírás első része a választási előkészületeknek. Ez nemcsak felette meghosszabbítja a választási mozgalmakat, de visszahat magára a névjegyzék szerkesztésére. Az ily mozgalmaknál elkerülhetlen partoskodás befolyást gyakorol az összeírásra, ezt annyival könnyebben teheti, mert a jelen törvény szerint a beírásra a személyes jelentkezés szükséges. Egy másik hibája a jelen rendszernek, hogy az összeírásnál az ellenőrzés, a sérelmeit orvoslása felett meg van nehezítve, s nincs hatályos mód arra, hogy a választási föltételeket megszabó törvények alkalmazásába egység s következetesség hozassék be. Alig szükséges említeni, hogy mindez gyakran is lényeges befolyással van a választás őszinteségére, s közvetve magára a népképviseletié is. Csak mellékesen emiitjük fel, bár szintén főfigyelmet érdemel, hogy a jelenleg érvényben levő összeirási rendszer mellett felette nehéz a választó elemekről csak megközelítőleg is tiszta képet szerezni, midőn az összeírás nem vitás helyeken hmyagul, másutt pedig gyakran pártérdekben történik. Ezzel egyúttal meg van nehezítve az életben levő képviseleti rendszer hatályának ismerete, megítélése, igy az intézmények javításánál egy fontos tényező csonkán, megbizhatlan alakban jő tudomásra nem kis hátrányára a reformmunkálatok alaposságának. Mindezeken a jelen tervezet segíteni igyekezett. E szerint a választók névjegyzéke állandó, s évenkint kiigazittatik. Az állandóság abban áll, hogy a választó nem köteles magát minden alkalommal külön beíratni, s jogosultságát ismételve igazolni, hanem ha egyszer a névjegyzékbe fel van véve, benn marad mindaddig, mig jogérvényes határozattal ki nem töröltetett. A névjegyzék a választói jogosultság bizonyítéka : a kinek neve abban előfordul: választói minősége kétségen felül áll.. De a fölvétel magában véve nem ád jogot. Abból nem következik, hogy az illető a választói jogot óletfogytáig, vagy a körülmények változtáig megszerezte. A névjegyzék alapján csak védelmeztetik a választói jogosultság, ós pedig az ellenkező bebizonyításáig, mire az évi átvizsgálással van mód nyújtva. Időközben bizonyításnak s igy kitörlésnek sincs helye. Ily hatály mellett kétszeresen szükséges, hogy a föltétel ós a kitörlés kellő biztositókkal vétessenek körül. A tervezetben foglalt mód szerint a névjegyzék első felvételét, s az évi kiigazítást a törvényhatósági küldöttségek teljesitik. Az összeírás a helyszínén és hivatalból történik. Személyes jelentkezés nem szükséges. A küldöttség munkálata nyilvánosan kitétetik, s ellene felszólalások s ezekre észrevételek fogadtatnak el. A panaszok felett a törvényhatóság által választott felszólalási bizottság határoz. Határozatai szintén jogorvoslat alá esnek, ós a jegyzékbe való felvétel kérdése felett végső fokban az ország első bírósága, a curia határoz.
