Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1113. Törvényjavaslat az 1848. V., és az erdélyi 1848. II. törvényczikkelyek módositásáról és pótlásáról

136 1113. SZÁM. 29. §. A bizottság minden panasz felett az első ülést követő 25 nap alatt köteles határozni. 30. §. A bizottságnak a választói jogosultság kérdésében hozott határozatait a magyar kir. curiához felebbezhetni. A felebbezósre az érdeklettek, és oly határozat ellen, melylyel a névjegyzékbe uj fölvétel rendeltetett el: mindenki jogosítva van, a ki azon központi bizottság területén készült választó névjegyzék valamelyikében előfordul. — A felebbezós a felszólalási bizottsághoz írásban a kellő bizonyítékokkal ellátva 8 nap alatt nyújtandó be ós mindenki által megtekinthető. E határidő — ha kózbesittetett a határozat — a kézhez adást, más esetekben a kihirdetést követő nappal kezdődik. Az órdekletteknek jogukban áll a fennebbi 8 napot követő 6 nap alatt a felebbezésre észrevételeket adni be. A felebbvitel felfüggesztő hatálylyal bir. 31. §. A fölszólalási bizottság elnöke a felebbezóseket az összes iratokkal együtt a 30. §.-ban érintett 14 nap leteltét követő 48 óra alatt a ni. k. curia semmisitőszóki osztályához küldi. — Egyszersmind a többi iratokat a központi bizottsághoz teszi át, mely a jogórvényes határozatokat foganatosítja s a névjegyzéket kiigazítja. 32. §. A felebbezési kérvények felett a m. kir. curia tagjaiból alakított bíróság dönt; a m. kir. curia mindkét osztálya minden év január első felében tartandó teljes ülésben három rendes és két póttagot jelöl ki. Ezek a semmisitőszóki osztály elnökének előülése alatt határoznak, a felszóllalási bizottságtól fellebezett ügyekben. E bíróság az elnökkel együtt ötös tanácsban dönt s határozatait a központi bizottsághoz küldi. 33. §. Az előadandó ügyek jegyzéke 48 órával előbb kifüggesztetik, Az előadás nyilvános. A felek nem idéztetnek meg, de ügyvédeik által megjelenthetnek s az előadás után meghallgathatók, A curia határozatai az ülésben kihirdettetnek és csak akkor kézbesittetnek a feleknek, ha azzal valamely már felvett egyén kitörlése, vagy valamely kihagyottnak fölvétele van elrendelve. 34. §. A központi választmány, a fölszólalási bizottság,' és a m. k. curia határozataihoz képest a jegyzéket kiigazítja. A kiigazítás a névjegyzék végére jő. A fölvétetni rendeltek „pótlások", azok viszont, kiknek kihagyása határozatott el „kitörlések" czim alatt igtattatnak be. Ugyan ezen czimek alatt jegyeztetnek be azok is, kik áttétel folytán vétettek fel a névjegyzékbe, vagy abból ily alapon hagyattak ki. A kitörlöttek nevei a névjegyzékben áthuzatnak úgy, hogy olvashatók maradjanak, a pótlások külön sorszám, a törlések pedig azon szám szerint iratnak be, a mely alatt a föjegyzékbeu előfordulnak. A kiigazítást a megállapított névjegyzék két példányán, maga a központi választmány teljesiti, a községek számára pedig ugyanoly alakban, mint az összeírás, külön állíttatik ki. Mind a három példányt a kiigazitás keltének kitétele mellett az elnök és a jegyző aláírják. E példányok közül egyik a törvényhatóságnál őriztetik, másik a belügyministernek küldetik meg, a harmadik az illető községnek jut. Oly községekről, melyek több törvóuyhatóságból összetett választókerülethez tartoznak, a névjegyzék egy hiteles példánya azon törvényhatóság központi bizottságának is megküldendő, a melynek területén a választási hely fekszik. 35. §. A megállapított első névjegyzék azonnal hatályba lép és az összeállítást követő év végső napjáig érvényes.