Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1013. Törvényjavaslat az 1848-ik törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről

44 1013. SZÁM tés nagyobbrészt már megállapítva és kifizetve lévén: az úrbéri kapcsolatból eredő és következtetett jogok és kötelezettségek is elenyésztek. A mennyiben mindazonáltal ezen kármentesítés a volt földesurak részére még nem volna kiszolgáltatva : a megtérítendő összeg kiszámítása és kifizetése az eddig fennállott szabályok szerint eszközlendő. B) Puszta telkek. 68. §. A puszta telkek (sessiones desertay) azon birtokosoknak válnak tulajdonává, a kik azoknak 1848. évi január 1-én birtokában voltak ; ha csak meghatározott időre vagy visszahuzás világos fenntartása mellett kötött szerződések azt nem gátolják, a mely esetben azokra a bérföldek és a majorsági birtok iránti törvények határozatai alkalmazandók. „Egyébiránt a jelen törvény 8. §-nak hatálya ide is kiterjed." 0) Foglalások. 69. §. A jelen törvény III. fejezetének a foglalásokról szó intézkedési, az ország ezen részeire a következő változtatásokkal terjesztetnek ki : a) oly békés birtok, a mely már 1819. évi január 1-ón fennállott, többé meg nem támadható; b) a foglalások iránti kereseti jog elenyészettnek tekintetik : ha a per 1862. évi deczember végéig, a székely-földiekre nézve pedig 1870. évi január l-ig meg nem indíttatott." D) Erdei haszonvételek. 70. §. Oly erdők vagy erdőrószek, a melyek akár az 1819J20. évi országos összeírás előtt, akár azután, örökszerződés vagy végérvényes ítélet utján a kö:ségnek vagy egyes volt úrbéreseknek kizárólagos haszonvételül adattak át: nem esnek úrbéri rendezés alá, hanem a volt-urbéresek tulajdonává válnak. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül esak a volt földesúr tisztjei vagy cselédei részére volt fentartva erdei vagy legeltetési haszonvétel: az a volt-urbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, azonban a fentartott fáizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrósz a volt földesúrnak kiadandó. 71. §. Egyéb esetekben az úrbéri fáizás és makkoltatás fejében a volt-urbóreseknek járó erdő-illetmény kiszabásánál a következő elvek tartandók szem előtt: 1) Azon jobbágy-házhely egész teleknek tekintendő, a melyhez az 1819/2 O-ik évben eszközlött országos összeírás szerint az első osztályú községben legalább hat hold, — második osztályú községben legalább 9 hold, — a harmadik és negyedik osztályú községekben pedig legalább 11 hold úrbéri föld tartozik, holdját mindenütt 1600 Döllel számítva. 2) Erdőilletmónyül egy egész telek számára egy és fél holdnál csekélyebb és hat holdnál nagyobb erdötór — holdját 1600 Döllel számítva — rendszerint nem szabathatik ki. 3) Ha azonban a helyviszonyokhoz képest ezen mérték mellett az 1848. évi január l-ig élvezett törvényes haszonvétel ki nem kerülne : az egy egész telek után járó erdőilletmény kivételképen kilencz (1600) négyszegölés holdra fölemelhető.