Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.
Irományszámok - 1869-1013. Törvényjavaslat az 1848-ik törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről
36 1013. SZÁM. akár azután, örök szerződés vagy végérvényes ítélet utján a községnek kizárólagos haszonvételéül adattak át. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cselédei részére volt fenntartva erdei vagy legeltetési haszonvétel: az a volt úrbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, hanem a fenntartott faizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrósz, a volt földesúrnak kiadandó. 24. §. A mennyiben a 23. §-ban érintett erdő vagy erdőrósz, a községbeli volt úrbéresek csak egy részének volt kizárólagos használatában ós a többi úrbéresek a faizást a viszontszolgáltatások mellett volt földesuruknak egy más erdejében gyakorolták ; ezek erdőilletmónye az alábbi szakaszok értelmében külön adandó ki. 25. §. A hol a volt jobbágyok 1848. évi január l-ig a faizás törvényes élvezetében voltak: a helyettszámukra azon erdőből, melyben a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rés leszen kihasítandó. » Mind a volt jobbágyokat ezen kihasított erdőrószben, mind a volt földesurat a fennmaradó téren, teljes tulajdonjog, ós mindegyik felett a számára kihasított erdőrószben, az erdőrendszabályok megtartása mellett, minden erdei haszonvétel illeti. Ezen rendelkezés az egyes volt jobbágyok vagy az egész községek számára már kihasított erdőkre nézve is szabályul szolgál. 26. §. Ha a már befejezett erdőszabályozásnál a volt úrbéreseknek jutott erdőben a volt földesuraság részére vagy a volt földesúrnak fennmaradt erdőben a volt úrbéresek számára egyes erdei szolgáltatások s illetőleg haszonvételek tartottak fenn: ezek a jelen törvény 89 — 95 §§-ai szerint megváltandók. 27. §. . A volt jobbágyok számára kihasítandó erdőtór mennyisége ós helye, ha az iránt egyezkedés nem jönne létre: birói ítélet által határoztatik meg. A bíróságok e végre kötelesek mindenek előtt a volt jobbágyokat az 1836. YL t. ez. 4. §. ér. telmóben törvényesen illető faizási ós makkoltatási haszonvételeknek, valamint az 1836. VII. t. ez. 8. §. értelmében a volt földesúrnak járó viszonszolgáltatásoknak misógét és mennyiségét kinyomozni; továbbá szakórtők előleges meghallgatása után megállapítani: vájjon minden egyes telek után aránylag mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint a helyi viszonyokra, különösen az erdő minőségére s termőképességére való tekintettel, azon úrbéri faizási haszonvételeknek, melyeknek gyakorlatára eddig a volt úrbéresek jogosítva voltak, ós a melyek ezentúl erdőtór kihasitása által lesznek fedezendők. Nyolcz volt úrbéri zsellér számára az erdőből egy egész telek után járó illetőség hasítandó ki. 28. §. A telki illetmény megállapításánál azon szabály tartandó szem előtt, hogy az erdei törvényes viszonszo Igáitatások beszámítása mellett az erdőből rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb s nyolcz holdnál nagyobb tér, holdját 1200 négyszög öllel számítva nem szabathatik; ós csak ott, hol a helyviszonyokhoz képest ezen mérték mellett az eddigi törvényes haszonvétel nem kerül ki : lehet kivótelkóp nagyobb területet megállapítani, de a 29. §. kivételével semmi esetben sem tizenkét holdon felül, holdját 1200 D öllel számítva. Az illetmény két holdnál csekélyebb mórtékre csak ott szállittathatik le, hol a volt jobbágy által
