Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1067. 1871-ik XXXIII. törvényczikk a királyi ügyészségről

1067. SZÁM. 293 10. i A ki a törvényszék valamelyik tagjával fel- vagy lemenő ágban rokon, vagy avval harmadíziglen oldalrokonságban vagy másodiziglen sógorságban áll: azon törvényszéknél kir. ügyészi teendőket nem teljesíthet. 11. §A kir. ügyészség egyik tagja sem járhat el oly ügyekben: a) a melyekben önmaga a sértett fél; vagy b) a melyekben a vádlott vagy a sértett fél az illető ügyészségi tag jegyese vagy felesége, vagy felmenő vagy lemenő ágbeli rokona, vagy negyedíziglen oldal-rokona, vagy másodiziglen sógora, vagy fogadott szüleje vagy gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja; — vagy c) a melyekben tanú vagy szakértő volt; végre d) a melyekben az előtt mint biró, meghatalmazott, vagy vódő^ működött. 12. §• Mihelyt a kir. ügyészségi tagnak tudomására jut, hogy valamely ügyben a II. §-ban érintett körülmények egyike forog fenn, köteles azt azonnal helyettesére bizni, illetőleg helyettesítése végett felebbvalójához jelentést tenni. 13. §. Ügyészségi tag ellen a 10. és 11. §§. esetein kivül aggályossági k fogásnak nincs helye. 14. §. A kir. ügyészi és alügyészi állomások pályázat utján töltetnek be. 15. §. A királyi ügyészséghez csak az nevezhető ki, a ki az 1869: IV. t. ez. 6. és 7-ik §§-aiban foglalt képesítési kellékekkel bir. Királyi ügyésznek, főügyésznek, vagy koronaügyósznek azonban csak az alkalmazható, a ki a fennebbi általános képesitvényen felül, legalább három évi birói, alügyészi vagy önálló ügyvédi gyakorlatot igazol. 16. §. Az 1869. IV. t. ez. 8—13. §§-ainak rendeletei az ügyészség tagjaira is kiterjesztotnek. II. Fejezet. A királyi ügyészek hatásköre az első folyamodásé bíróságoknál. A) Bűnvádi ügyekben. 17. §. Az ügyészek mindazon bűnvádi ügyekben, melyek azon törvényszék hatásköre és illetősége alá tartoznak, a mely mellé rendeltettek, a közvádlói teendőket végezik. E tekintetben különösen hivatvák: a) oly büntetendő cselekvónyek esetében, melyek hivatalból vétetnek vizsgálat alá, a büntető eljárás megindítását eszközölni; b) a bünvizsgálat törvényes és czólszerü vezetése iránt a szükséges indítványokat megtenni; c) a bünvizsgálat befejezte után az eljárás megszüntetése vagy a perbefogatás iránt indítványt tenni; d) a büntető perben közvádlókóp eljárni; e) a büntető igazságszolgáltatás érdekében perorvoslattal élni akkor is, ha az a vádlott javára szolgálna; f) a jogerejüleg kiszabott büntetés végrehajtását eszközöltetni s arra felügyelni.