Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1052. 1871-ik XVIII. törvényczikk a községek rendezéséről

1052. SZÁM. 201 Ily esetekben az eljárás ;ugyanaz lesz, mely a fentebbi 135. §-ban van elmondva. 137. §. Midőn valamely puszta területe, valamely szomszéd község területéhez közigazgatásilag csatoltatik, ha azon község már akkor törzsvagyonnal bir, vagy adósságai vannak, és kérdés támad az iránt: fog-e és mennyiben részesülni a törzsvagyon jövedelmében, vagy tartozik-e s mennyiben az eddigi adóssághoz járulni ? előbb a törvényhatóság közbejöttével barátságos egyezség lesz megkisórlendó, ós ha ez nem sikerül, a kérdés a községre illetékes bíróság előtt inditandó per utján fog eldöntetni. 138. §. összeépült községek egyesítését, egyik vagy másik község képviseletének indokolt s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása, s az egyesülés feltóteleinek megállapítása mellett a belügyminister határozza el. Az egyesülés csak azon esetben rendeltetik el, ha azt mind a két község lakosságának különkülön azon része kívánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél többet űzet. Ez esetben az egyesülés meg nem tagadható. 139. §. Két külön törvényhatóság területén fekvő összeépített községek egyesítése, csak az egyik községnek az illető törvényhatósági területbe törvényhozási utón eszközlendő átkebelezóse után történhetik még. Az 1848-ik évben s azóta létrejött ily egyesítések érintetlenül hagyatván; — a törvényhozásnak az átkebelezés törvényesítése végett — a belügyminister által bejelentendők. 140. §. Addig, mig a községek a jelen törvény értelmében alakulnak, a jelenleg első folyamodásu bírósági hatósággal felruházott mezővárosok: rendezett tanácsú városoknak ; a külön közsógjegyzőt tartó, de rendezett tanácscsal nem biró mezővárosok ós falvak: nagy községeknek ; a közös községjegyzőt tartó faluk pedig kis községnek tekintetnek, s e minőségben gyakorolják a törvény által biztosított jogokat, s teljesitik a törvény által megszabott kötelességeket. 141. §. Ott, hol jelenleg képviselőtestületek nincsenek, azon jogokat és kötelességeket, meyeket jelen törvény 37. 41. 49. 51. ós 53. §-a a képviselő-testületre ruház, a törvény életbeléptetésénél a képviselőtestület helyett kivételesen az elöljáróság gyakorolja és teljesiti a szolgabíró vezetése alatt. Az igazoló választmány (53. §.) tagjai pedig ez egy esetben a község választókópes lakosai közül választhatók ós jelölhetők ki. 142. §. A jelen törvény kihirdetésekor alkalmazásban lévő jegyzők megtartják hivatalaikat csakis a velők kötött szerződés értelmében, vagy a 70. §. értelmében mozdíthatók el. Oly községekben azonban, melyek uj körjegyzőség alakítása végett egyesülnek, mindenesetre választásnak lesz helye. Azon községi orvosok ós mérnökök, kik a jelen törvény kihirdetésekor alkalmazásban vannak, ha a 74. §-ban körülirt minősitvénynyel nem birnak is, újra, megválaszthatok. 143. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek, s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helyKÉPVH. IEOMÁKY. 1869/72. x. 26