Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1052. 1871-ik XVIII. törvényczikk a községek rendezéséről

98 1052. SZÁM. 117. §. A községi elöljáróság felelős a költségvetés szoros megtartásáért. 118. §. Ha időközben előre nem látott körülmények következtében rendkívüli kiadás fordulna elő: annak fedezése ugyanazon módon eszközlendő, mely a költségvetés megállapítására és jóváhagyására nézve a fentebbi 113., 114. és 116. §§-ban meg van állapítva. 119. §. A mennyiben a község kiadásai a községi törzsvagyon jövedelmeiből nem fedeztethetnének, a a község a községi lakosokra ós a birtokosokra községi adót vethet ki. 120. §. Kis és nagy községekben : a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek, ideértve az 1868. XXXVIII. t. ez. értelmében a községi iskolákra fordítandó költséget H, az egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes kereseti) államadók arányában, azon költségek, melyek csak a földbirtok érdekében tétetnek, csak az érdekeltük földadója arányában, azon költségek végre, a melyek a két osztályba nem sorozhatok, milyenek a belrendőrsógi ós a közbiztonságra vonatkozó kiadások, csak a házjövedelem ós személyes kereseti adó arányában vettetnek ki; de a gazdászati ós mezei felügyelet költségéihez járulni nem tartoznak a községben levő, vagy a községhez csatolt földbirtokok tulajdonosai, kik e költségeknek hasznát nem veszik ós e tekintetben magokról gondoskodnak. 121. §. Rendezett tanácsa városokban a községi adó a városi lakosok és birtokosok egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes kereseti) államadója után, az eddigi gyakorlat szerint, százalékokban vettetik ki. A mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar s kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, indokolt fölterjesztés folytán a koimáay megengedheti, hogy egyes városok közvetett államadókra is vethessenek pótadót s jövedelmeik szaporítása végett a városban s annak területén illetékeket, helypónzeket, vámokat szedhessenek, sőt az állam által igénybe nem vett uj adónemeket is hozhassanak be. 122. §. A községi lakosok kézi és szekeres munkára is kötelezhetők. E szolgálmányok a közmunka szabályozásáról szóló törvény elvei szerint vettetnek ki, s vagy természetben teljesíttetnek, vagy pénzzel váltatnak meg, s csak az utczák, a községet védő gátak, közlekedési vonalak fentartására fordíthatók. Közveszély, t. i. hófúvás, árviz tüz stb. eseteiben az elöljáróság a rendelkezése alatti összes gyalog ós szekeres erőt a veszély elhárítására betudás nélkül felhasználhatja. 123. §. 'Az egyes községek közötti közlekedési (vicinal) utak és hidak kószitése és jókarban tartása végett a községek a törvényhatóságok által érdekeltségükhöz képest külön csoportokba egyesittethetnek. Az arányt, melybe az ily utak ós hidak készítéséhez s fentartásához egyes községek járulni tartoznak, az illetők meghallgatásával, a mennyiben azok között egyezség nem eszközölhető, a törvényhatóság állapítja meg.