Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.
Irományszámok - 1869-1001. Irányi Dániel képv. és társai hat. javaslata, mely szerint a kormány törv. javaslat beadására utasittassék az iránt, hogy az ifjaknak a tornászat és fegyverforgatásban leendő gyakorlása hagyassék meg
1001. SZÁM. 5 védek az év legnagyobb részében, kivéve a tettleges állományban levőket. Ezek mind nem cselekszenek, véleményem szerint, fölösleges dolgot, még magokra nézve sem, ha hadimestersógöket el nem hanyagolják, a nem-katona önkénytesekre pedig nagy haszon száimazik abhól, ha katona-viselt emberek társaságában képezhetik magokat. Annálfogva nemcsak a 20 évesnél ifjabb s a 31 évesnél idősebbeknek, hanem az imént emiitett katonák és honvédeknek is részvéte a fegyvergyakorlatokban kívánatosnak látszik nekem. Mindazonáltal ha ezeknek részvétele ellen — ámbár nem gondolom, hogy lehessen — katonai fegyelem szempontjából tétetnék alapos kifogás, ezeket ki is lehetne hagyni: S ezek lennének azon elemek, melyekből az önkénytes nemzetőri csapatok alakulnának. Ezen magyarázat előrebocsátása után legyen szabad pontonkért adni elő azon föltóteleket ós szabályokat, melyek alatt az ily csapatok alakulását megengedni s illetőleg előmozdítani lehetne ós kellene, figyelemmel ugy a takarékosság mint a belbátorság és rend igényeire. a) Önkénytes nemzetőri csapatok egyelőre csak sz. k ós rendezett tanácsú városok, valamint oly községben alakithatók szabadon, melyeknek népessége a 3000 lelkei meghaladja. b) A belépés minden fedhetlen életű honpolgárnak 17 évestől 60 éves koráig szabad, azonban legalább egy évi ta tamra terjed. Azok, a kik akár a sorhad akár a hovódséghez tartoznak, azon időre, mikor tettleges szolgálatban nincsenek, szinten beléphetnek az önkénytes nemzetőrségbe. c) Az önkénytes nemzetőr maga látja el magát fegyverrel, - mely közönséges vadászpuska is lehet — azonban a kormány gondoskodni fog, hogy a 40 évesig való férfiak, kik katonai pnskát s egyéb fegyvert venni akarnak, ilyet a kiállítási áron, s ha biztosítékot nyújtanak, legfeljebb tiz évi részletekben leendő fizetés kötelessége mellett az államtól vehessenek, ú állam csupán a lőszert adván ingyen a ezóllö vóshez. A magokat a gyakori.atokon különösen kitüntetett önkónytesek, ha az államtól vettek fegyvert, ennek árát vagy egészen vagy csak részben visszakapják. d) Az önkénytes nemzetőrök szokott polgári öltözetüket tarthatják meg a gyakorlatok alatt is de ha egyenruhát akaruak viselni, az 1848 iki nemzetőri ruhát, úgyszintén ha zá-zlót kivannak használni,a magyar nemzeti zászlót tartoznak használni. e) Gyalogságon kivül lovas és tüzér s egyéb műszaki csapatok is alakulhatnak, megannyian mindennel saját költségükön tartozván ellátni magukat, ugy azonban, hogy valamint a puskát, ugy egyéb hadi eszközöket is részletfizetésre a kellő biztosítók mellett az államtól kaphassanak. í) Az önkénytes nemzetőrség maga választja tisztjeit, azokat azonban megerősítés végett az illető hatóságnak bejelenteni köteles, a parancsnokok hasonló czélból a beliigyministernek lévén felterjesztendők a törvényhatóságok által. g) Az önkénytes nemzetörök vasár- és ünepnapokon tartanak gyakorlatokat saját községük határában. Ugyanazon törvónyhatóságbeli több város vagy községben alakult csapatoknak gyakorlatokra való összeövetele csak az illető törvényhatóság, — több törvényhatóságokhoz tartozó csapatoknak , összejövetele pedig csak a belügyminister engedelmével eshetik meg. h) Önkénytes nemzatőröket akár egyenkint akár csapatonkint akaratuk ellenére semmiféle szolgálatra kötelezni nem lehet, azonban azok, akik az államtól vettek fegyvert, háború esetén, ha magok szolgálatot tenni nem akarnak, a fegyvert ideiglenes használatra ingyen átengedni tartoznak az államnak. i) Az önkénytes nemzetőrség a polgári hatóság s illetőleg a belügyminister íelügyelete alatt áll. Irányi Dániel s. k.