Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-997. Törvényjavaslat a magyar földhitelintézetről

396 997. SZÁM. 16. §. Az intézet követelése fejében lekötött s Ugyanazon egy telekjegyzőkönyvben foglalt jelzálogos birtok bármely jegy alatt legyen a telekjegyzőkönyvben bevezetve : az iutézet beleegyezése nélkül részletenkint el nem árverezhető. 17. §. Ha a végrehajtást szenvedő fél azt, hogy az intézet követelése részben vagy egészben fenn nem áll, teljes bizonyítékul szolgáló okirattal igazolja : a végrehajtást elrendelt biróságnál a végrehajtás korlátozását illetőleg megszüntetését kérheti. Ezen kérvény folytán a végrehajtás felfüggeszíetvén, rövid tárgyalási határidő tűzendő ki, melyre mind az intézet, mind a végrehajtást szenvedett megidéztetik, s annak befejezte után a biróság a kérelem fölött érdemleg határoz. 18. §. Ha végrehajtást szenvedő fél nincs ugyan teljes bizonyíték birtokában arra nézve, hogy az intézet követelése részben vagy egészben fenn nem áll, netaláni igényeit az intézetnek az 1-ső §-ban emiitett birósága előtt rendes per utján érvényesítheti. Ezen per megindítása azonban a végrehajtásra felfüggesztő erővel csak akkor bir, ha időközben teljes-bizonyító erejű okmányok birtokába jutott, mely esetben a per tárgyalása abbanhagyandó, s az előbbi §-bán körülirt eljárás lesz megindítandó. 19. §. Az intézet által az adósnak engedélyezett kölcsönre, — ez akár értékpapírokból, akár kés/ipánzből álljon — harmadik személyek javára az illető adós beleegyezése vagy utalványa nélkül, sem biztosi tás, sem végrehajtás, sem bárminemű tilalom nem intézhető, s az intézet az általa engedélyezett kölcsönökre nézve bírói vagy pénzügyi hatóságok tilalmát elfogadni nem tartozik. Magánfelek letótemónyeire nézve a bírói végrehajtásnak, vagy birói tilalomnak a/, intézet csak a letéteményről adott elismervónye vagy teritvénye visszaszolgáltatása mellett köteles foganatot szerezni, de ezen esetben is az intézetnek, ha a letótemény birtokosa ellen követelése van, elsőbbségi s illetőleg önkielégitési joga azon letóteményre nézve csorbát nem szenvedhet, kivéve, ha egy harmadiknak a letétemónyre vonatkozó joga már korábban fennállott, s e jog az intézet előtt már a letótemónyezóskor világosan tudva volt. 20. §. Ha az intézet személyes adósa, vagy a jelzálogul lekötött jószág birtokosa ellen csőd nyittatik, az intézet tartozik ugyan követelését a hirdetményi határidő alatt a csődbíróságnál bejelenteni, azonban ezen bejelentés fölött a tárgyalás azonnal, még a hirdetményi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakítása előtt is megtartandó, a csődperügyelő erre nézve csak oda lévén utasítandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt, a hitelezői választmányt, vagy, ha az megalakítva nem volna, a helyben lakó smeretes hitelezelőket hallgassa meg. Az intézet követelésének valódisága felett haladéktalanul itólet hozandó, mely egyúttal az intézet zálogjoga felett is határoz. 21. §. A követelés valódisága iránti Ítélet jogerőié emelkedése után, az intézet jogositva van azonnal — be sem várva a betáblázott ós megítélt követelések íeletti osztályozási ítéletet, — kérelmezni, hogy a jelzálogul lekötött jószág árverés alá bocsáttassék, a második árverésiméi becsértéken alól is eladassák és követelése a vételárból kifizettessék. Ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitüunók, hogy az intézetnek járandóságán túlteljesittetett a fizetés, az intézet a fölvett fölösleget késedelmi kamatokkal együtt a csődtömegnek megtéríteni köteles.