Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-972. Törvényjavaslat a határőrvidéki posta-, távirda- és tengerészeti szolgálat 1871-ik évi költségeinek fedezésére szükséges póthitelről - 1869-973. 1871-dik XIV. törvényczikk az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részének kiépitése tárgyában

324 973. SZÁM. gát föltétlenül alávetni tartozik. A mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesre ujabb terhek háromolnának, azokért neki a méltányosságnak megfelelő megtérítés fog nyújtatni. 2. §. A pálya építése és üzleti fölszerelése az engedélyes által készítendő és a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett főlterjesztendő átalános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Ezeken felül az építkezésnél különösen a kormány kívánalmai, nemkülönben a fennálló átalános építkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárnia. A kormány fentartja magának, hogy ÍZ építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. §. határozata szerint intézendő közigazgatási vuialjárás eredménye, vagy az épités tartama, alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom ós pályahossz szelvény változást nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az el fogadott vonallal, a lejt- és irány viszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak: ily változtatások megengedés a kormánytól lesz kikérendő. 3. §. A pálya alap-épitménye csak egynyomtí sínút számára készítendő, a terület kisajátítása ellenben már most annyi térfogatra terjesztendő ki, a mennyi egy két nyomú sínüthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. A második vágányra szükséges földterületnek kisajátításából eredő költségtöbblet fedezése iránti kórdós az engedélyesek és a kormány közt kötendő külön egyezmény által lesz elintézendő. Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy a tiszta jövedelem a befektetett tőke névleges öszszcge 8%-os kamatainak megfelel; mihelyt továbbá az engedélyes minden, a kamatbiztositáá alapján az állam által nyújtott előlegeket és azok kamatait törlesztette; köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás és kamatbiztositás nélkül a felhívástól számított két óv alatt — egy második vágányt letétetni. A forgalom növekedtóvel minden más esetben is kivántathatik a második vágány előállítása, s köteles azt az engedélyes a kormány által kitűzendő határidő alatt letétetni; csakhogy ez esetben a kivitel s a megkívántató tőke beszerzése iránti részletes határozmányok az állam-kormány által az engedélyessel egyetértőleg lesznek megállapitandók. 4. §. Az engedélyes kötelezi magát, 14 nap alatt, azon naptól számítva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar állampapírokban, vagy a magyar földhitelintézet zálogleveleiben tőzsdeárfolyam szerint számítva, a részletes feltételek közt megállapított biztosítékot Budán, a m. kir. központi állampénztárnál letenni. Azon esetre, ha az engedélyes a biztosítékot a kitűzött időben le nem tenné, jogában álland a kormánynak az engedélyt megszűntnek nyilatkoztatni, s az engedélyes által letett bánatpénzt az államkincstár javára megtartani. Köteles továbbá az engedélyes ugyancsak az engedélyezési törvények hatálybalépte napjától számítandó három hónap alatt kimutaÍEi, hogy a vállalat egész alaptőkéje harmincz százalékának befizetése biztosítva Tan.