Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.
Irományszámok - 1869-952. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1870. évi márczius hó 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről
952. SZÁM. 251 Spa nyolor szagban. a) hadi fegyverekre, lövetek és az ahhoz való töltényekre, ha csak a kormány erre engedélyt nem ad. b) A spanyol tengerészeti osztály által kiadott hydrographiai térképekre. c) Más spanyol szerzők által kiadott földabroszok és térképekre, az illetők engedelme nélkül a mennyiben azokra nézve szerzői tulajdonukat fenntartották. d) Spanyol nyelven nyomtatott könyvek és egyéb nyomtatványokra az irói tulajdonról szóló törvény által elősorolt esetekben. , e) a misekönyvekre, breviáriumokra ós más a catholika egyház szertartásainál használt könyvekre f) képekre, szobrok és egyéb tárgyakra, melyek a közerkölcsiséget sérthetnék ; g) gyógyszerészi készítményekre vagy titkos gyógyszerekre, melyek vegyületét kideríteni nem lehet, vagy melyek alkatrészei közhírré nem tétettek; h) a dohányra, a rendszabályokban foglalt esetekben. XYHI. CZIKK. Az egyik országból a másikba bevitt bárminemű áruczikkek nem vehetők magasabb fogyasztás 1 adó alá, (sem az állam, sem pedig a községek javára) mint a mely hasonló nemzeti termény után szedetik Ta gy jövőben szedetni fog. XIX. CZIKK. Mindaddig, mig a parti hajózás az egyik fél törvényei által kizárólag a nemzeti hajó számára van fenntartva, az a másik fél hajói által nem gyakoroltathatik. Mindazonáltal mindegyik szerződő fél hajói, melyek a másik félnek valamely kikötőjébe érkeznek s ott rakományuk csak egy részét akarnák kirakni, az illető ország törvényei és rendszabályaihoz alkalmazkodva megtarthatják a hajón rakományuknak más kikötőbe szánt részét, legyen az illető kikötő akár ugyanazon, akár más országban ós a rakomány visszamaradt részét ismét kivihetik a nélkül, hogy más vagy magasabb illetékek fizetésére volnának kötelezve, mint milyenek hasonló esetben a nemzeti hajóktól szedetnek. Hasonlóan megállapittatott, hogy ugyanazon hajók rakodásukat egy kikötőben megkezdhetik ós azt ugyanazon ország másik sőt több kikötőjében is folytathatják, vagy bevégezhetik a nélkül, hogy. más illetékeket volnának kötelezve fizetni mint, mint azokat, melyek alá a nemzeti hajók esnek.. XX. CZIKK. Spanyolországban az érték szerinti vám alá eső áruczikkek vámkezelése tekintetéből az érdekeltek tartoznak azok értékét bevallani. Ha a vámhivatalnokok a bevallott értéket elégtelennek találnák és az érdekeltek a nevezett hivatalnokok által meghatározott értékben bele nem nyugszanak, az eljáró hivatal egy szakértőt nevezend ki, kihez egy másik az érdekelt fél által választott szakértő valamint a helybeli kereskedelmi egyesület által egyetértve az illető nemzet consulsági ügynökével kijelölt harmadik egyén járul, ós ezek fogják az áru valóságos értékét meghatározni. A szakértők, a mennyire lehetséges, a megbecsülendő áruczikkel foglalkozó gyárosok, vagy kereskedők köréből fognak választatni. Ha a kijelentett érték a valóságnak meg nem felelőnek találtatik, az illető törvényhozás által megállapított birság fog alkalmaztatni. Spanyolország az osztrák-magyar monarchiában vámkezelés tekintetében a legkedvezmónyezettebb nemzettel helyeztetik egy sorba. XXI. CZIKK. A tengeren túli spanyol tartományok külön törvények szerint kormányoztatván, azokra az előbbi határozmányok nem szóJlanak; mindazonáltal az osztrák-magyar monarchia alattvalói kereskedelmük és
