Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-952. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1870. évi márczius hó 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről

952. SZÁM. 349 vagy onnan induló hajói, bárminő legyen indulásuk vagy rendeltetésük helyo, minden tekintetben a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban részesülnek. Sem érkezésüknél, sem tartózkodásuk ideje alatt, sem elindulásuknál nem fizetnek más vagy magasabb világítótorony-, tonna-, rév-, kalauz-, kikötő-, vontató-, veszteglő-, vagy bármily más név alatt a hajót terhelő, az állam vagy köztisztviselők vagy községek vagy bármily testületek nevében, vagy azok javára szedett illetékeket, mint a melyek a nemzeti hajókról szedetnek vagy jövőben szedetni fognak. IX. CZIKK. A szerződő felek kikötőiben a másik fél azon hajóitól, melyek azokban valamely baleset vagy kényszerítő körülmények folytán menedéket keresnek, semmiféle hajózási vagy kikötői illeték nem fog szedetni, feltéve, hogy ily hajó minden kereskedés üzéstől tartózkodik, és a kikötőben mulatását nem nyújtja azon időn tul, mely a hajót menedékkeresésre kónyszeritett körülmények által igazoltatik. Ha a magas szerződő felek egyike a kormánynak vagy alattvalóinak tulajdonához tartozó hajó a másik fél partjain vagy területén hajótörést vagy serülést szenved, nemcsak a hajótörést szenvedettek fognak minden segítség és támogatásban részesülni, hanem a hajó, annak részei és töredékei, a hozzá tartozó szerszámok és egyéb tárgyak is, a hajón talált irományok, szintúgy mint a tengerbe hányt tárgyak ós áruk, melyek meg lettek mentve, vagy esetleg az azok eladásából begyült pénzösszeg a tulajdonosnak saját maga vagy meghatalmazottja által nyilvánított kívánságára hűségesen ki fognak szolgáltatni anélkül, hogy egyebet fizetnének, mint a megmentési és raktározási költségeket ós azon illetékeket, melyeket hasonló esetben a saját nemzetbeli hajók is fizetni kötelesek. Ha a tulajdonos vagy ennek különös megbízottja nem jelentkezik, a kiszolgáltatás az illető consulok, alconsulok vagy consulsági ügynökök kezéhez történik, — megjegyeatetvón mindazonáltal, hogy azon esetben, ha a hajó, az azon volt tárgyak és áruk törvényes igény tárgyává válnának, az e feletti határozat az ország illetékes törvényszókeinek marad fenntartva. A tenger által kivetett ós sérült javak, melyek egyik szerződő fél hajóinak rakmányához tartoztak, a másik fél által a kimentési költségen kivül semminemű más illeték alá ném vettethetnek, kivéve, ha a belső fogyasztásra bocsáttatnának. X. CZIKK. Osztrák vagy magyar hajóknak, vagy spanyol hajóknak mindazok fognak tekintetni, melyek osztrák vagy magyar hajóknak az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint és spanyol hajóknak a spanyol törvények szerint ismertetnek el. XI. CZIKK. Mi a hajóknak a kikötőkben, révekben, öblökben való elhelyezését ós rakodását, ugy egyáltalában mindazon formaságokat és rendszabályokat illeti, melyeknek a kereskedelmi hajók, azok legénysége Ó3 rakománya alávethetők: megállapíttatik, hogy az egyik szerződő fél saját nemzetbeli hajóinak semmiféle szabadalmat vagy kedvezményt nem fog nyújtani, mely hasonló módon a másik fél hajóira is ki nem terjedne, az levén a két szerződő fél akarata, hogy ezen tekintetben hajóik is a tökéletes egyenlőségen alapuló bánásmódban részesittessenek. XII. CZIKK. A két szerződő fél hadi hajói egymás kikötőiben a legkedyezmónyezettebb nemzet hadi hamvai egyenlő bánásmódban fognak részesülni. XHI. CZIKK. A föld és az ipar terményei, valamint mindennemű és természetű tárgyak, melyed osztrák vagy KÉPVH. IROMÁNY 1869/72. JX. 30