Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.
Irományszámok - 1869-933. Törvényjavaslat az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részének kiépitése tárgyában
130 % láíM. nek az államtávirdáknál e tekintetben dívó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenhiök, s azért a vasúti üzleti vezetékeknek az államoszlppokhoz való erősítése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s elenőrzése mellet történhetik, vagy pedig azt maga az állam hajthatja végre, mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősítésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyes hordozza. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távírda vezeték fellállitását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték fellálitásának minden költsége az engedélyest fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése az állammal kötendő külön egyezmény és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik. A pálya mentén az állami oszlopokra erősített, vagy ezek nem létében a külön e czólra épített vasúti üzleti távírda vezetékeket az engedélyes az állam szokott elleuőrködóse alatt kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasúti üzlet czóljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak által egymást folytattatnak. Jogosítva van azonban a kormány a pályaigazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbítására illő ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás dijának a/, engedélyes s az állam közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak, meg azon feltételek is, melyek alatt az állam a vasutüzleti vezetékek felépítését, ugy szintén azon évi átalány mennyisége is, melyért az a kész vezetékek jókarban tartását huzal-mórtföldenként magára vállalja. Ha a vaspálya-töltés szélesbitóse vagy más helyre valő tétele, vagy az engedélyes bárminemű érdeke, a már meglevő távírda-vezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyes köteles viselni. 9- §• A személy- és áruszállítási bérek iránt határoztatok, hogy az állami kamatbiztositás igénybevételének egész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland, azon megjegyzéssel azonban, hogy ezen szállítási bérek leszállítása nem terjedhet ki annyira, hogy az által a pálya üzleti s fentartási költségének fedezése veszélyeztessék. Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyes az államkamatbiztositást többé igénybe nem veendi, a szállítási bérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. Ha a vasúti szállítási dijakat a törvényhozás akármikor szabályozni fogja, a díjszabályzat ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesz. 10. §. Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő szállítási dijakat belföldi ezüstpónzben számítsa, olykápen, hogy az árkelet teirintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzék elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett az engedélyes megkeresése vagy a kormány rendelkezése folytán, hónapról hónapra a közvetlen múlt hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni. 11. §• A 9. §. értelmében, akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kívánságára az engedélyes hozzájárulásával meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállíthatok, egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik vágj mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.
