Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.

Irományszámok - 1869-832. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése az Eszterházy-képtár-, kézrajz- és rézmetszet gyüjteménynek megvásárlásáról szóló 587. számu törvényjavaslat tárgyában

92 832. SZÁM. melyek a Eócsből Pestre leszállított képtárhoz nem tartoztak, soha Pesten kiállítva nem voltak és a leltárban sem foglaltatnak, a nemzetnek átengedte. A bizottság kötelezettségének ismerte ezt méltányló elismerésének kijelentése mellett a ház tudomására juttatni. Kelt Pesten, 1871. évi febr. 27. Bittő István s. k. elnök. Melléklet a 832. sz. irományhoz. Jelentése a m. kir. kincstári jogügyek igazgató]ának, az Eszterházy képcsarnok ügyében. Nagyméltóságúmagy. kir. Pénzűgyminister kegyelmes uram! Noha ugyan multévi deczember 6-án, midőn a herczeg Eszterházy képcsarnok megvételének ügye ezen jogügyek igazgatósága körében tárgyaltatott, már meggyőződtem arról, hogy az emiitett képcsarnok igénymentes, s zálogjoggal terhelve nincs, és csak akkor, midőn erről meggyőződtem, terjesztettem fel 1870évi 18,504 sz. alatti jelentésemmel Nagymóltóságodnak az adásvevósi szerződésnek • tervezetét; minthogy azonban az országgyűlés körében e részben kételyek merültek fel, szükségesnek láttam Nagyméltóságodtól rövid utón nyert utasítás folytán e részben mind a váltótörvényszóknél, mind pedig azon esetre, ha a zálogolási végrehajtás a bécsi vagy más külföldi váltótörvónyszók által rendeltetett volna el, Pestvárosa törvényszékénél a szükséges nyomozást még egyszer megtétetni, ós e végre Stiff Károly pénzügyi tanácsost kiküldeni. Nevezett pénzügyi tanácsos az általam megkeresett váltótörvényszéki elnök és Szenoner törvényszéki ülnök közreműködésükkel tételről tételre áttekintvén a váltótörvényszék múlt évi ós idei iktató könyveit, nem talált azokban semmi nyomát annak, hogy ily végrehajtási kérelem ott beadatott volna. Szintén nem találtatott Pestvárosa törvényszók idei és múlt évi iktató könyveinek tételről tételre történt átvizsgálása után is annak nyoma, hogy Pestvárosa törvényszéke valamely osztrák vagy külföldi váltótörvényszék által hozott végzés következtében a végrehajtás foganatosítására megkerestetett volna. Egyébiránt ily záloglásnak, ha az csakugyan történt volna, akár az osztrák akár a magyar perrendtart, szabályai szerint mindig a zárgondnokság megidézése, és a zárlati hatóság értesítése mellett kelletett volna történni; miután azonban Palkovich Károly zárgondnok ur az 1870. óv deczember 8-án kelt adásvevési szerződóst, melynek. 1. pontjában az eladók részéről szavatosság vállal atik el az iránt, hogy az emiitett képcsarnok igénymentes és zálogjoggal terhelve nincs, minden tartalék nélkül aláirta ; — a zárlati hatóság pedig szintén minden tartalék nélkül helyben hagyta; innen önmagából is világos, hogy ily zálog-iá's nem történt s nem történhetett. Széli Kálmán s. k. az állandó pénzügyi bizottságelőadója.