Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-665. Zsedényi Ede képv. indítványa, indokolt napirendre térés iránt a pénzügyministerhez 1870. oct. 22-ikén tett interpellátiójára nyert ministeri válasz tárgyalása alkalmával

664-665. SZÁM. 59 Melléklet a 664. m. irományhoz. Indokolás. A vasút- és csatorna-építések által igénybe veendő kamatbiztositások fedezése tekintetéből tartalék alap felállításának szüksége az 1868. LI. t. czikkben van kimondva, melynek 5. §-a köteleségévé teszi a pénzügyministernek, hogy ez iránt az országyülés elé törvényjavaslatot terjeszszen. E tartalékalap forrásainak megjelölésénél az állam azon hévételeire kellett leginkább tekintettel lenni, melyek eredetökre nézve rokon-természetüek azon kiadásokkal, melyek a tártai ék-alapból fedeztetnek, ezért vétetett fel : a) az 1867. XV. t. ez. 2-ik §-han megnevezett államjószág-kölcsönnek a magyar korona országokat illető része, mivel ezen kölcsön eredeti rendeltetésénél fogva vasutak építésére volt fordítandó; ebből eddig 5.000.000 frt. folyt be. b) a tiszavidóki vaspálya társulat által tartozása törlesztése fejében beszolgáltatott részvények összesen 26,545 db. egyenkint 200 frt. névértékben ós 30,627 frt. 17 kr. készpénz ; c) azon törlesztési évjáradékot, melyeket a törvényhozás utján eddig már engedélyezett és ezután engedélyezendő vasutak és csatornák építése végett alakult vállalatok az e ezélra felvett előlegek ós segélypénzek visszatérítése fejében fognak fizetni. d) ezen vállalatok azon fölös tiszta jövedelme, mely a c) alatt emiitett törlesztési évjáradék befizetése után fennmarad, az 1867. XIII. t. ez. szellemében Boroztatott e tartalékalap forrásai közé, mert a viszonosság elve hozza magával, hogy miután az intercalaris kamat jövedelmek közt mutatkozandó hiány fedezése iránt a törvényjavaslat 3. §-ban a tartalék-alapra kötelezettség hárul : a jövedelem fölösleg' is abba folyjon be. E tartalék alap rendeltetése a 3. §-ban állapittatik meg ; az 5. §-ban pedig az állam biztosítja hogy e tartalékalapot visszafizetés terhe mellett előleggel el fogja látni az esetben, ha ez kiadásait bevételeibői fedezni képes nem lenne. Ezen biztosítás kimondását a kötelezettség föltétlenül törtónt vállalása teszi szükségessé. Az előlegek nyilvántartása átalában az alapok rendes kezeléséből, itt pedig azon kötelezettségből is következik, hogy az előlegek visszatérítendők. Kerkapoly s. k. pénzügymin ister. 665. szám. Indokolt napirend. Miután az 1867. XII. t. ez. 57. §-a szerint Magyarország semmi oly államadósságot magára nézve kötelezőnek el nem ismerhet, melynek felvételéhez az országnak törvényszerűen és határozottan kijelentett beleegyezése hozzá nem járult, semmi különbséget nem tevén előlegezés, lebegő, vagy megál8*