Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-656. Törvényjavaslat a földadó kataszter kiigazitásáról
656. SZÁM. 45 hogy ezek mind addig czólszerüleg át sem alakithatók, mig a földadóreform elvei iránt megállapodásra nem juthatunk. A jelenleg létező földadó alap azonban nélkülözi a fentebb jelzett kiegyenlítettséget, s ezt az adóalap kiigazítása nélkül annak meg sem lehet adni. A ministerium 1867-ben a kormányzatot tetemes adóhátralékkal vette át, s bár azóta az országot mostoha év nem sújtotta s az adók czélszerü kivetése és behajtása iránt törvény hozatott: mindamellett az adóhátralékok, különösen a földadóban, apadás helyett még inkább növekednek, mely jelenség eg) r ik okát a földadóalap fentebb jelzett hiányaiban kell keresnünk, mert a fizetési készséget az aránytalanságnak és tulterheltetésnek még csak gyanitása is csökkenti. A kataszteri munkálatnak, mint szaktudománynak elvei nem újak, miután a tudomány sem új. Jelen törvényjavaslatba minden módosítás nélkül vétettek fel azok, mert ezen elveken azon körülmóny, hogy hol és mikor nyernek alkalmazást, semmit nem változtat. Ezen elvek alkalmazása illetőleg a kataszteri munkálat keresztülvitele ezóljából választmányok és bizottságok hozatnak javaslatba, még pedig községi és kerületi választmányok, továbbá becslő bizottságok, felszólamlási bizottságok és országos földadóbizottság. Miután a kincstárnak ép ugy érdekében áll, mint a földbirtokos osztálynak, hogy a földadóalap illetőleg a kataszteri tiszta jövedelem akkép állapittassék meg, hogy az a földbirtok tényleges tiszta jövedelmének valósággal megfeleljen, az említett választmányok ós bizottságok alakítása iránt oly szervezet hozatott javaslatba, hogy a kataszteri munkálat minden egyes mozzanatánál mind a kincstár, mind a földbirtokos osztály érdekei egyaránt legyenek képviselve. A becslési munkálatok egyidejű keresztülvitele tekintetéből az ország területe körülbelül 40 becslő kerületre fog beósztatni s ezek viszont a körülméuyekhez képest 6—9 becslő járásra. Községi választmány lesz minden községben, melynek tagjait a községbeli földbirtokosok választják, de egy tagjának a községbeli elöljárók közül kell lenni; kerületi választmány pedig a községek és önálló birtoktesttulajdonosok érdekeinek ellenőrzése ós képviselése végett, körülbelül minden adókerületbeu egy-egy, mely választmányok tagjait a községi választmányok küldöttei és az önálló birtoktulajdonosok választják, elnököt ós jegyzőt pedig minden kerületi választmány maga választ saját tagjaiból. Minden becslő kerületben egy-egy becslő-bizottság, a becslő-járásokban pedig becslő-albizottság fog működni. A becslő-bizottságokhoz az elnököt, jegyzőt, erdészeti előadót és a tagokat fele részben a pénzügyminister nevezi ki, másik fele részben a kerületi választmányok választják. A becslő albizottságok a becslő bizottságok tagjaiból alakulnak akképen, hogy ezek egyik tagját és a jegyzőt a pénzügyminister nevezi ki, a másik pedig választatik. A községekben a mivelósi ágakat és ezek osztályait a községi választmány veszi fel, de a mivelósi ágakat, ezek kiterjedését, a földek osztályba sorozását, a tiszta jövedelmi tényezőket, mint megszaporodás, mivelési költség stb. a becslő albizottsággal együtt állapítja meg. Továbbá összegyűjti a községi választmány az ezen munkálatok ellen netalán támasztott felszólamlásokat és jegyzékbe foglalva átadja további ellátás végett a becslő albizottságnak. Ezenkívül a becslő albizottságok járásukról községenkint az éghajlati, földmivelési, közlekedési és forgalmi viszonyoknak megfelelő leírást készítenek, az egynemű községek csoportosítását, valamint a mintaközségek kijelölését, az érdeklett községi választmányok meghallgatásával végleg megállapítják. A becslő albizottságok munkálatait az illető becslő bizottság vizsgálja fölül azok eredményét összeállítja, a hibákat kiigazítja, a hiányokat pótoltatja s a tiszta jövedelem holdankónti átlaga iránt járásonkint, községenként a mivelési ágaknak és ezek osztályainak megfelelve indokolt javaslatot készit. Ezen javaslatok alapján a tiszta jövedelmet végleg az országos földadóbizottság állapítja meg. Az ellenőrzést a községi ós kerületi választmányok gyakorolják, az abból eredő felszólamlásokat pedig a felszólamlási bizottságok intézik el, melyek tagjait fele részben a kerületi választmányok, fele részben pedig a becslő bizottságok választják. A kétséges természetű felszólalási esetekben azonban végleg az országos földadóbizottság határoz.
