Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-654. Halász Boldizsár s képv. társai, vadászati törvényjavaslata

* 654. SZÁM. 31 II. Fejezet. A vadászati kihágások és bűntények büntetéséről. 3. §. Ki más birtokán engedelem nélkül gyalog, lóháton, szekéren, lőfegyverrel, hurokkal, ebekkel, vagy bármely eszközzel vadász, habár vadat nem lőtt vagy fogott volna is el —mint hatalmaskodó — 10 frttól 100 frtig terjedhető pénzbirsággal, ha pedig a vadat meg is lőtte, vagy elfogta, mint orv vadász 100 frttól 200 frtig terjedhető pénz- vagy a körülményekhez képest börtönbüntetésben is (az okozott károk és költségeken kivül) marasztaltathatik. 4. §. A pénzbüntetés fele a sértettet, másik fele azon község szegényei pénztárát — melynek határában a kihágás, vagy bűntény elkövettetett — illeti. 5. §. Azon esetre, ha a? itóletileg megszabott pénzbüntetés az okozott károk ós költségek — a marasztaltnak vagyontalansága miatt be nem szedethetnének, az Ítéletben ki kell tenni azt is, hogy minden öt forint egy napi börtönnel egyenlittetik ki. Ha azonban az, ki vagyontalansága miatt vas fogva, büntetésének hátralevő részét pénzzel egyenlítené ki: az azonnal szabadon bocsátandó. 6. §. A megsebzett vadat más földjón üldözni, vagy onnan elhozni, az orvvadászokra szabott büntetés súlya alatt tilalmas. 7. §. Jogosítva van ugyan mindenki, a birtokán csavargó macskákat, házi ós nyájőrző ebeket elpusztítani, de a vadat (gazdájok vadászata közben) űző vadászebeket elfogni igen, de elölni, a 3. §-ban a bünkisérletre kitett büntetés terhe alatt nem szabad; — hanem az elfogóuak kötelessége azokat a tulajdonosnak a netaláni tartásdíj ós okozott károk megtérítése mellett visszaszolgáltatni. A vadászebek csak azen esetben jőnek kivétel alá, ha gazdájok nélkül kóborolva a vadat más birtokán üldöznék. III. fejezet. Az eljárásról. 8. §. Az előbbeni fejezetben érintett büntetések kiszabására illetékes bíróság a sértett fél panaszára, — bűnfenyitő eljárás alá tartozó esetekben pedig a közvádló kérelmére hivatalból eljárni tartozik. 9. §. A vadászati terület őrének jogai és tulajdonaira nézve az 1840. 9-ik t. czikknek a csőszökre vonatkozó 21-ik g-a szolgál zsinórmértékül. 10. §. A vadászati jog tulajdonosa, engedményese, bórlője, — és a felvigyázó jogosítva vannak azt, kit tiltott vadászaton kapnak, — ha ismerik — megzálogolni, ha pedig nem ismernék : kilótének kinyomozása végett a legközelebbi községbe kisérve, az ottani elöljáróságnak általadni. 11. §. Ki a 10. §-ban elősorolt esetekben erőszakkal ellenszegül, a bűnfenyitő törvények szigora alá esik. 12. §. Ha a bíróságnál a vadászati kihágás elkövetése napjától 90. nap alatt panasz nem tétetett, a kereset elévültnek tekintendő. A bűnfenyitő törvények alá tartozó cselekmények azonban, az azokban megszabott idő szerint intéztetnek el. 13. §. Az ezen fejezetben foglalt határozatok mellett az eljárás, a birói illetőség, bizonyítékok, perorvoslatok, ós a végrehajtást illetőleg az 1840. 9. t. ez. s erre vonatkozó későbbi törvények a vadászati kihágásokra nézve is, zsinórmórtékül szolgálnak. IV. fejezet. Az eddigi vadászati törvények eltörléséről és ennek végrehajtásáról. 14. §. A vadászatra vonatkozó minden eddigi törvények eltöröltetnek, a jelen törvény hatályba lépte előtt törtónt kihágások azonban a|korábbi törvények szerint itélendők meg.