Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-718. Törvényjavaslat az eperjes-tarnovi vasut magyarországi részének kiépitése tárgyában
718. SZÁM. 227 Az államnak olyan előleg vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszűntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakarított vagyonából lesznek kiegyenlitendok. 22. §. A kormány azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a biztosítás elvállalásából keletkeznek, jogosítva van magának — ugy a pálya építése, valamint az üzlet czólszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt, minden részben meggyőződést szerezni — és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. A kormánynak joga van, a részéről kiküldött közeg által, az ügyvitelt megvizsgálni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgató választmány ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nem különben az államérdekére netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a miuisteriumnak további eljárás végett jelentést tenni. A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassák, hogy az évi számodás előterjesztésénél rendszerint csak is a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék. A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fenntartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, ugy az építkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal megnyitása után az államra nehezendő költségek és kiadások megtérítése fejében, az engedélyesek illetőleg jogutódjai az államkincstár javára a kormány által meghatározandó évi általány-összeget flzjtaek. Köteles továbbá az engedélyes, a kamatbiztositás kiszolgáltatása czéljából, a társulati számadások átvizsgálására hivatott ellenőrző közeg költségeinek fele részéhez a pályamértföld hosszához mérten a kormány által meghatározandó arányban hozzájárulni. Köteles végre az engedélyes a kormánynak mindazon költségeket megtéríteni, a melyek az engedélyezott vonal előtanulmányozása folytán, a kormánynak az engedólynyujtásaig okozta ttak, s köteles azon összeget a biztosíték letételére meghatározott határidő alatt, a magy. kir. vasutópitészeti igazgatóság pénztárához beszolgáltatni. A fentebbi czimeken fizetendő összegek, a mennyiben azok a pálya megnyitása előtti időre esnek, az épitési számlát terhelik, míg ellenben az üzlet megnyitása utáni időre esik, az űzletszámadásba felvehetők. A kormány mindaddig, mig az elvállalt biztosítás alapján a vállalatnál érdekelve van, az engedélyes vagy jogutódjai által alakítandó társulat igazgató-tanácsában két általa kinevezendő, ós a társulatiakkal egyenjogú tag által képviseltetik. 23. §. Az engedélyezett vasút után azon üzletóvekben, a melyeken a biztosított tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, későbben ezek helyett netalán behozandó adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszűnik, a jövedelmi adó az üzletszámíába be fog vezettetni. Addig különben, mig a jövedelem-felesleg a jövedelmi adó-összeget el nem éri, adó fejében csak a tényleges jövedelem-felesleggel egyenlő összeg lesz fizetendő. A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei, az engedélyezett vasútvonal forgalomba tétele napjától tiz évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik. E tőkeszerzés, valamint építkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállítandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat — bélyeg és illetékmentes lesz.
