Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-554. Törvényjavaslat a magyar földhitelintézetről
88 554. SZÁM. azonban e helyett 1863. évben néhai gróf Desewffy Emil, Csengery Antal s több jeles hazánkfiának kezdeményezése folytán alapíttatott a tényleg fennálló magyar földhitelintézet, mely nem álladalmi ugyan, hanem mint a földbirtokosok hitelegylete: az óhajtott czélra hatályosan működik közre ós hazánk földmivelósi érdekeinek előmozdítására a legsúlyosabb viszonyok között is áldásos tevékenységet fejtett ki. Ezen intézet alapszabályai legfelsőbb helyen jóváhagyatván: életbelépte után ügyeinek gyors elintézéséről már az 1863. évi augustus hó 2-ik napján kiadott 1. f. rendelettel gondoskodni szükségesnek találtatott. Ez időtől fogva a magyar földhitelintézet az 1869. évi LIV. t. ez- alkotásáig azon alapon ós az abban kijelölt kiváltságok között működött. Az 1869.évi LIY. t. czikket életbe léptető ministeri rendelet I-ső»czikke által, minden, az azon törvónynyel ellenkező eljárás polgári peres ügyekre nézve eltöröltetvén: ezzel a földhitelintézet alapszabályainak ide vonatkozó része is hatályon kivül helyeztetett. Minthogy azonban ily intézet létezésének ós sikeres működhetesének lényeges feltételét képezi, hogy ugy a peres, mint némely nem peres törvénykezési ügyek tekintetében az eljárás átalános szabályaitól eltérő kedvezőbb helyzetet nyerjen, mig másrészről az intézettel viszonyban álló felek jogos érdekei szintén hatályos oltalmat és garantiát igényelnek: e végből szükséges, hogy a kettős szempont egyaránt figyelembe vétetvén, e közhasznú és csaknem nélkülözhetetlen intézet üdvös müködhetóse, az e czélra szükséges kedvezményeknek törvényhozási utón való megoldása által biztosittassék, a nélkül azonban, hogy e kedvezmények a jogrend és biztonság határait egyesek irányában átlépjék. E kettős szempontnak a jelen törvényjavaslat által vélt megfelelni a kormány, mire nézve irányát az 1848: XIV. t. czikkben, valamint a fennálló földhitelintézet eddigi hasznos működésében, szilárd és megállapított helyzetében ós általánosan elismert hitelében találta. Hogy a törvénykezési eljárás tekintetében az átalános formáktól való eltérés, az álladalmi, vagy az állam ellenőrzése alatt álló nagy pénzintézetekre nézve szükséges: azt az idézett 1848. XIV. t. ez. ós a mi veit világ csaknem valamennyi államának törvényhozása is igazolja, mert csaknem mindenütt eltérés engedtetik az ily nagy pénzintézetek részére a perbeli eljárás általános szabályaitól, részint az illetőség, az eljárási mód, a bizonyítékok, a perorvoslatok ós a végrehajtás tekintetében, részint pedig messzebbre is kiterjednek e kivételek s magát ' az anyagi törvényt is érintik, a mennyiben a retentionális jogot, a pénzjegyek vagy kötelezvények beváltása iránti kötelezettséget, az ily papírok egyes darabjainak értékét, eltérőleg az átalános szabálytól — sőt több tekintetben azzal ellenkezőleg külön intézkedés substratumai alá veszik. Ha azon államokban is, melyekben hosszú időn át a hitel megszilárdult s erre nézve a bírói szervezetnek ós igazságszolgáltatásnak megállapodott rendszere elegendő biztosítékot nyújt, nem voltak nélkülözhetők bizonyos kivételes szabályok, melyek a hitelintézetek felvirágozását czólozták: még inkább szükségesnek tűnik fel, hogy a magyar földhitelintézet némely kivételes kedvezményekben rószesittessók és pedig nem csak azért, mert törvénykezési rendszerünk jelen állapotja azt mulhatlanul igényli, hanem főleg azért, mert alig szorult inkább valahol a földbirtok hasznos beruházásokra, mint hazánkban; s ennélfogva országos érdek követeli, hogy oly földhitelintézet létezzék, mely kölcsönmiveleteinél és az ezekből eredő jogügyleteknél a lehető gyorsaságra és biztosságra számithasson, mi által egyszersmind azon helyzetbe juthasson, hogy a kölcsönöket legjutányosabban szolgáltathassa. E szempontból indult ki a jelen javaslat, mely alaki tekintetben és két irányban tesz kivételt az intézetre nézve a köztörvónyek alól a birói illetőség és az eljárás tekintetében. A birói illetőségről az 1—6. §§-ok szólnak. Az intózet minden pereiben mind fel- ós alperes, ügy egyéb törvénykezési ügyeiben a pesti e. b. váltótörvényszók alatt áll. A törvényjavaslat azon rendelkezése, mely szerint az intózet összes törvénykezési ügyei ugyanazon — és pedig az intézet szókhelyén létező — bíróság által intéztessenek el, lehetővé teszi, hogy az intézet törvénykezési ügyeit tetemes költség nélkül kezelhesse; ezen intézkedés mellett nem szükséges vidéken sem ügyvédeket tartania, sem vidéki közegeket felállítania, a kik érdekeit szókhelyén kivül képviseljék; s igy
