Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.

Irományszámok - 1869-591. 1870-ik XXXI. törvényczikk a gömöri iparvasutak hálózatának kiépitése tárgyában

234 591. SZÁM. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra előállítható s ehhez képest a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu-sinuthoz és a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre a ministerium czélszerünek itólendi a földterületet már most két váginyu vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos ós külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt annyira növekedett a forgalom, hogy a tiszta jövedelem a 22. §. értelmében a névleges üzleti tőke 8%-os jövedelmének megfelel, kötelesek az engedélyesek a kormány kívánatára a második vágányt minden kártalanítás nélkül előállítani. A forgalom növekedtóvel mindeu más esetben is kívánhatja a kormány a második vágány előállítását, csakhogy ekkor a részletes határozmányok az engedélyesekkel egyetórtőleg lesznek megállapitandók. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő általános rendszabályok követendők. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony a bánróve-füleki, bánróve-rozsnyói ós feled-nyustyai szakaszokon legyen ugy, mint 1 : 200; a rozsnyó-dobsinai szakaszon legyen ugy: 1 : 100 és a nyustnya-tiszolczi szakaszon legyen ugy, mint 1 : 80. A kanyarodásoknak a bánróve-füleki, bánróve-rozsnyói és feled-nyustyai szakaszokon 275 méternél és a többi szakaszokon 250 méternél nem szabad kisebb fólatmórővel birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál ós töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok ós szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánróve) vonaloknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalokban 3'1, kanyarulatokban 3'4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat is előállítani, s annak azon időben midőn a pályafenntartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befödósével, a kereszt-szelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia. Ezenkívül még az építési alap terhére, pályamértföldenkint legalább 300 köbmóternyi kavicsmenynyisóg, mint tartalék-kövecs helyezendő el. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a felépítmények beágyazásánál ott, hol a kavics-termelő helyek a pályától több mint fél mértföldnyi távolságra esnek, felónyire beágyazási alaprétegül kavicsos homok (quarziger Sand), felényire fedrétegül tiszta kavicsot használjanak. A műópitmónyek egész 3 méter nyílásig, — a mennyiben a pálya magassága azt megengedi, boltozandók, vagy kőlappal fedendők be s így egészen kőanyagból vagy jól égetett téglából állitandók elő. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben a műópitmónyeknól egész 3 méter nyilasig legalább a hidoszlopok készítendők kőanyagból vagy jól égetett téglából, míglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is állíthatók elő. A több mint 3 méter nyilassal biró műópitmónyek egészen fából állíthatók elő. b) Felépítmény. A felépítmény ós minden alkatrészeinek előállítása ós a fölmű-anyagok szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve, azon szabályok ós szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett H-odrendü vonalakra nézve (Miskolcz-Bánróve) megállapittattak. A talpfák kizárólag tölgyfából készítendők. Az engedélyesek kötelesek a nyílt pályának ós az állomások sinutainak előállításához szükséges