Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-570. 1870-ik XXVII. törvényczikk a valkány-perjámosi másodrendü gőzmozdony vasut kiépitése tárgyában
140 570. SZÁM. szerkezetet, a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják. A kormány fenntartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ban érintett ministeri rendelet 6-ik §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahosszszelvény változást nem szenvedhetnek. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető, s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz ós a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó-jövedelem mórtföldenként 100 ezer o. ó. forintot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyesekjkötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak engedélyük tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 óv lefolyása alatt második vágányt csak az állam részéről nyújtandó egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett kötelesek előállítani. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő általános rendszabályok lesznek foganatositandók. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a háromszászhoz (1; 300). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 400 méternél kisebb félátmórővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykóp alkalmazandó, hogy a pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 3—3 méter legyen. A kövecságy a sinek lába alatt 0*25 méter vastagságban, s a sinek lábának magasságában 2*8 méter szélességben rakandó. A hidak s átereszek puha fából építhetők. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszólessóget nyer. A felépítmény ós minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok ós szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánróve) vonalokra nézve megállapittattak. A függő sinkötés engedélyeztetik. E tekintetben különösen fölemlittetik, hogy a sinek a könnyebb ós kisebb szabvány szelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 15 vámfont súlylyal birok legyenek, de hengerezett vasból készíttessenek. A közönséges talpfák hossza 2.35 méterre határoztatik, s ugy ezek mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaztatnak, puha fából állíthatók elő.
