Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-460. Törvényjavaslat az udvartelki birtokról

460. SZÁM. 75 ; . • 2- §• Udvartelki birtoknak nem tekintetik, és a jelen törvény alkalmazásának nincsen helye: a) ha a földtulajdonos a majorsági birtokán létező saját épületét külsőséggel vagy annélkül évi szolgáltatások vagy szolgálmányok fejében engedte át; b) az erdélyi részekben, ugy Közép-Szolnok, Zaránd és Kraszna megyékben s KővárvidékQn az, úgynevezett Famuli conventionati által e minőségben bírt birtok. Mind két esetben a földtulajdonos és a birtokosok közötti jogviszony a szerződés határozatai szerint ítéltetik meg, s a birtok tulajdonjoga a telekkönyvben a földtulajdonos nevére írandó* Ha a b) pontban érintett szegődöttek azon birtokon kívül, mely szegődményes minőségben van kezeiken, úrbéri birtokot is birnak: ez iránti tulajdonjoguk érintetlen hagyatik. • i • Az udvartelki belső és külső birtok a rajta fekvő szolgáltatások megváltása mellett a jelenlegi birtokosnak jut teljes tulajdonul: ha azt a birtokos vagy jogelődei 1848. január 1-ón már bírták; s a földtulajdonos ki nem mutatja, hogy az udvartelki birtok bizonyos számszerűleg meghatározott évekre engedtetett át. 4. §• A megváltható udvartelki birtok után csak az esetben jár legelő-illetőség, ha az szerződésileg biztosítva volt, vagy ha az udvartelki birtokos 1848. január 1-je előtt a legeltetés gyakorlatában volt. 5. §. Ha az udvartelki birtok után járó legelő-illetőség elkülönítet területet képez, azt mással felcserélni, — tagosítás esetét kivéve — csak a birtokos beleegyezésével lehet. Több udvartelki birtokost illető legelő a birtokosok bármelyikének kérelmére felosztandó. "••--. •* Ha a legelő-illetőség elkülönített területet nem képez, menyisóge azonban szerződésileg meg van állapítva: a kihasitás ezen mengyiségben történik. 7. §. Ha a legelő-illetőség sem különvált területet nem képez, sem mennyisége szerződésileg nincs megállapítva: 5 holdnyi vagy kisebb udvartelki összes (bel- és kül) birtok után egy, 5—10 holdat tevő birtok után kettő, 10—15 holdra terjedő után három, 15 holdat meghaladó terjedelműbirtok után pedig négy hold legelő — (holdját 1200 négyszög ölő vél számítva) határoztatik. 8. §. Ha az úrbéri legelő-elkülönzós már megtörtént: az udvartelki birtok után járó legelőilletmóny a volt földesúrnak jutott legelőből hasitandók ki. Ha azonban a földtulajdonosnak jutott legelőrészből az udvartelki birtok után járó illetőség levonásával, fele rész nem maradna fenn, a 7. §-ban meghatározott mennyiség oly mérvben szállítandó le, hogy földtulajdonosnak a közlegelőből jutott illetőség fele része megmaradjon. 9. §. Legelő illetőségül csak használható terek adassanak, s ha a legelő felette silány: az illetőségnek a 7. §-ban érintett menyisóge a 8. §. határozatának épségben tartása mellett — még egyszer anynyira emelhető. 10. §, Udvartelki birtok után erdőilletőség nem jár. 10*