Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-454. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők lakbérilletékéről - 1869-455. Törvényjavaslat a községek rendezéséről

26 455. SZÁM. Y-ik Fejezet. A képviselőtestület gyűléseiről. 47. '•§'. A közgyűlés rendes elnöke helységekben, — és nagyközségekben a biró, rendezett tanácsú városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt p helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek, a legidősb tanácsbeli elnököl. 48. §. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása, ós minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett — a fölöttes törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését egj hónappal megelőzőleg — közgyűlést kell tartani. Ha a biró, polgármester, vagy maga a képviselőtestület jónak látja, renkivüli közgyűlés annyiszor tartathatik, a hányszor a körülmények igénylik. Az elnök a közgyűlés határnapjáról s a fölveendő tárgyakról a képviselőtestület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. 49. §. A közgyűléseken a jenlenlévők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapítja meg. 50. §. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közöl csak a polgármester, biró, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bir szavazattal és csak olyan ügyekben, melyek által egyik vagy másik erkölcsileg és anyagilag érdekelve nincs. A többi rendes s a tiszteletbeli tisztviselők a közgyűléseken felszóllalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal nem bírnak. 51. §. A gyűlést az elnök nyitja meg ós zárja be, A tanácskozást az elnök vezeti. Az ügyrend megtartása fölött az elnök őrködik. Jogában és kötelességében áll az elnöknek, a csendzavaró hallgatóságot a teremből kiutasítani, s a szólót a tárgytérésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendre utasítani, vagy a szót tőle az ülés egész folyamára megvonni. A kérdést szavazatra az elnök teszi fel. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről ós községi kölcsönről van szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni mindig köteles. 52. §. A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel ól, s azt rögtön vissza nem vonja, a gyűlés által a fölebbezós kizárásával helységekben és nagy-községekben 15 frtig, — rendezett tanácsú városokban 50 frtip terjedhető s közigazgatási utón behajtható birságra büntettethetik. Ha "széksértés megtorlása inditványoztatott, elsőbben a felett kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő-e? azután a bírság mennyisége fölött.