Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-454. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők lakbérilletékéről - 1869-455. Törvényjavaslat a községek rendezéséről

455. SZÁM. 23 A választott és nem választott képviselők összes száma azonban: helységekben 12-nól kevesebb és 24-nól több, nagy községekben 24-nél kevesebb és 48-nál több ; rendezett tanácsú városokban, 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. 26. §. A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazittatik. A kiigazítást helységekben ós nagy-községekben a szolgabiró rendezett tanácsú városokban* az adópénztárnok hivatalos kimutatása alapján egy küldöttség eszközli, melyet a képviselő-testület választ. A küldöttség a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s eljárásáról a képvi­selőtestületnek indokolt jelentést tesz. A névjegyzék ós sorrend megállapításánál csak a községben és területén fekvő vagyon, s a köz­ségben s területén élvezett jövedelem egyenes államadója, s a községben fizetett személyes kereseti adó vé­tetik számításba; továbbá a tudorok, az állami, felekezeti, községi és magántanintózetek tanárai, a néptanítók, a tudo­mányos társulatok tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ügyvédek, az okleveles mérnökök, orvosok, gyógyszerészek s az ipar- ós kereskedelmi kamarák tagjainak egyenes államadója kétszeresen számíttatik. 27. §. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja : választóke­rületenként, ha meg nem haladja, tömegesen eszközöltetik. Egy-egy választókerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet. A választókerületeket a képviselő-testület alakitja. Egy-egy választókerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, a mennyi a kép­viselőtestület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik. 28. §. Községi választó : , a) minden magyar honpolgár, továbbá minden testület, intézet, társulat és czég, ha a községben fekvő vagyonnal bir ós attól adót fizet (30. §.) b) minden nagykorú községi lakos, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, ház- vagy jö­vedelmiadót a községben már 2 óv óta fizeti. 29. §. Választói joggal nem birnak : a) a hadsereg (haditengerészet) állományában tettleg szolgáló, ós a sorhadi szolgálatra köteles katonák, valamint a tettleges szolgálatban álló honvédek; b) a kik valamely bűntény miatt vizsgálat alatt vannak : c) a kik valamely bűntény miatt akár mint bűnszerzők, akár mint bűntársak és bűnrészesek el­marasztaltattak, a niarasztaló-itólet kihirdetésétől a büntetés egész tartama alatt; d) vagyonbukottak; e) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó jövedelmei adón kivül más adót a köz. sógben nem fizetnek) 103. §.) f) a kik a községben csupán személyes kereseti adót fizetnek. 30. §,' A községben fekvő vagyonnal biró kiskorúakat és gondnokság alattiakat a gyám, illetőleg gond­nok, a nőket, testületeket, intézeteket, társulatokat, czógeket a meghatalmazott képviseli a választásnál. Más különben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható. Egy és ugyanazon személy két czimen nem szavazhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom