Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-484. Bobory Károly képv. inditványa a ház asztalára letett határozati és törvényjavaslatok tárgyalása iránt - 1869-485. A belügyminister indokolása a köztörvényhatóságok, és a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatokhoz

485. SZÁM. , 191 Azt pedig, hogy a sz. k. városokban a passiv jog az Írástól ós olvasástól föltételeztetik, eléggé indokolja azon körülmény, hogy a sz. k. városokban a megszorítás nem képez a választásnál legyőzhetlen akadályt, ós hogy a sz. k. városok nem csak törvényhatóságok, de egyszersmind a legszélesebb önkormányzattal, tetemes vagyonnal, élénk iparral ós kereskedelemmel biró községek is. A választó kerületenkint való választást nem csak a tömeges választással járó veszély, de főleg azon körülmény javasolja, hogy minden vidék, minden párt és pártárnyalat képviselve legyen a bizottságban. Ezt fogja pedig eszközölni a választók kisebb tömegekben való csoportosítása és azon intézkedés,, hogy minden kerület külön választja illetőségét. A tömeges választás az esetleges többség discretiójára bizná a kisebbség s az egyes vidékek je~ löltjeít, kizárná a bizottságból az önkormányzat nagy kárára az érdekek kiegyenlítésének s a független eszmecserének lehetőségét, s egy pártot tenne a helyzet urává. Az ily bizottság nem lenne a törvényhatóság lakosságának hű képviselete, s magában hordaná a feloszlás magvait. A bizottság tagjai 3 évenként 6 évre választatnak, vagy is a választott tagok fele minden 3 évben kilép. A legelső 3 év leteltével a kilépést a sors dönti el, ezután minden 3 óv leteltével azok lopnék ki, a kik a szabályszerű 6 évet már kitöltötték. E módozat által alkalmat nyer a választó közönség, hogy bejuttathassa a bizottságba az uj nemzedék kiváló .agjait. A 6 évet a közügyek alapos elintézésének érdekei követelik, mely a hatósági élet hagyományai nak alapos ismerete, s a tanácskozásban való jártasság nélkül alig képzelhető. A szavazatlapokkal való szavazásnak azért ad a javaslat előnyt a bemondás fölött, mert a bemondás ott, hol több jelöltre kell egyszerre szavazni, czólszerütlennek mutatkozik. Lehet visszaélés ugy egyik, mint a másik módozat mellett, de hogy a bemondás által való szavazásnál legtöbb esetben a választást vezető küldött befolyás, érvényesülne, több mint valószínű. A választások befejezésére sz. kir. városokban 3, — más törvényhatóságokban 8 napi határidőt azért enged a javaslat, mert sz. kir. városokban valamennyi kerület számára elegendő alkalmas helyiség, — megyók, székekben, kerületek és vidékekben pedig elég alkalmas választási elnök nem mindenütt találkozik, s igy egy és ugyanazon napon — bár az lett volna kívánatos — a választást valamennyi kerületben megejteni nem lehet. A jó közigazgatás másik biztositékát a törvényhatóság választott alispánjában illetőleg polgármesterében keresi a javaslat. Eddig az alispán alig volt más ós több, mint első a hasonlók között. Közigazgatási hatásköre addig terjedt, a meddig a törvényhatóság megszabta. A köz- ós kis gyűlés sz. kir. városokban a tanács maga administrált, a kormány rendeletek fölött a törvényhatóság maga intézkedett, határozatainak végrehajtásával az illető közeget közvetlenül maga bizta meg, s a végrehajtást maga ellenőrizte. E rendszernek meg volt a maga jogosultsága egy nem felelős collegialis kormány ellenében, s az államólet kezdetleges állapotában. Ma már, a vasutak és távírdák korában ez ódon rendszer fenn nem tartható. A javaslat az alispán kezébe teszi le a közigazgatást, t. i. mindazon ügyekben, — melyeket a javaslat 43. §-a, s egyik vagy másik élő törvény a közgyűlés kizárólagos hatásköréhez nem utasit, az alispán intézkedik. Az alispán veszi át a törvényhatóság egyeteméhez intézett minden kormányrendeletet, átiratot, levelet ós folyamodványt. Az alispán hajtja végre a közgyűlés határozatait ós a kormány rendeleteit (58. §.) Az alispáni hatáskör ilyetén kiterjesztésétől a javaslat üdvös eredményeket föltételez. Azon felelősség mellett, mely az alispánt a bizottsággal ós a kormánynyal szemben terheli, és