Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-480. A központi bizottság jelentése a pénzügyminister által előterjesztett s a határőrvidék után vállalandó közös költségek hozzájárulási arányáról szóló egyezmény javaslat tárgyában - 1869-481. Határozati javaslat a gömörmegyei Feled-Tiszolczi és ezzel kapcsolatos Bánréve-Feled-Füleki iparvasutak kamatbizositása, valamint a Zeleznik-Tiszolcz-Rhóniczi keskeny vágányu vasut kiépitésére vonatkozó szerződés tárgyában
182 481. SZÁM. a vasérczet azonban túlnyomó részben a Rhonicztól 10 mértföld távolságban N.-Rőcze mellett fekvő zelezniki {vashegyi) kincstári vasérczbányák szolgáltatják. Ezen nagybecsű természeti kincsek, de különösen a nagy kiterjedésű erdők lehető legmagasbb értékesítése csakis egy czélszerü vasúti összeköttetés által lehetséges. E nélkül a kincstári gyárak, a vasutak mellett, elhelyezett mindinkább kifejlődő magán vasgyárakkal nem vesernyezhetvén, nem csak az ezen vasgyárakba befektetett tetemes tőke veszélyeztetnék, de ez idő szerint a nagy kiterjedésű erdők értékesítése is majdnem lehetetlenné válnék. Gondoskodnom kelletett tehát, hogy a gömöri vasutak tervezésénél a kincstár e nagymérvű érdeke tekintetbe vétessék, annál inkább, minthogy ezen érdek a n.-rőcze-murányi ós a rimavölgyi magán-vasipar érdekeivel is találkozik. A tervezett, vasút czélja nem lehetett tehát más, *mint összekötvén a zelezniki vasércztelepeket a tiszolcz-rhoniczi vasgyárakkal és azok környékén elterjedő kincstári erdőkkel egy nagyszerű nyers vasipar kifejlődését biztosítani, és ezt a Diósgyőr mellett elterjedő barna kőszéntelepekkel és az ottani kincstári hengergyárakkal összekapcsolva egy nagymérvű és hasznos finomító vasgyári üzlet alapját letenni. Minthogy a miskolcz-bánrévi vonalat az állam már is ópiti a fenntebb emiitett czélok elérhetése végett még aról kellett gondoskodnom, hogy a gömöri iparvaspályák, köztük a feled-tiszolczi, a tiszolcz-zelezniki és a tiszolcz-rhoniczi vasúti szárnyak a kincstár részéről mentől kisebb áldozattal kiépíttessenek. Ezen vasúti egyes ágak részint a különböző érdekeknél részint pedig a helyrajzi viszonyoknál fogva három részre oszolnak. Ez első a feled-tiszolczi 6 mértföld hosszú vicinális rendszerű, de szóles vágányu ós gőzerejü vasúti vonal, ide számítva a feled-füleki 6 mértföld hosszú vasúti szárny fel ereszét, vagyis 3 mértföldet, 5 mértföld hoszu leend. — (A feled-füleki vonal másik felerésze a Sajóvölgy érdekeltjeit fogván terhelni.) Ezen vonal a gömöri vasipar-pályákra vonatkozó engedélyezési törvényjavaslat egyik tárgyát képezi ugyan, minthogy azonban az e 9 mértföld hosszú vonalhoz szükséges 43,200 frtnyi évi kamatbiztositást — a K.Szombat ós Tiszolcz város által elvállalt 9000 frton felül csakis a vasiparuk által leginkább érdekelt m. kir. kincstár és a rima-murányvölgyi vasmüegylet állithaták ki, de mind a két vasiparosra nézve a feled-tiszolczi vasút kiépítése csak ugy bir értékkel ós csak ugy fedezheti az elvállalt áldozatot, ha a feled-tiszolczi vasút végpontja a zelezniki vasórczbányákkal is összeköttetik, a kincstár és a gömör-kishonti-murányi magán-vasipar érdekében is szükségesnek találtam a m. kir. kincstár részéről a rimamurányi vasmüegylettel az ide mellékelt szerződésre Jópni; a melyszerint a feled-tiszolczi ós ezzel kapcsolatos, feled-füleki vasút kamatbiztosi tását — a többi érdekeltek által elvállalt összegek levonása után felerészben, vagyis a gömöri vasutakra vonatkozó engedélyezési törvényjavaslathoz mellékelt kamatbiztositási szerződós szerint 17,100 írttal a m. kir. kincstári rhoniezi gyárak, felerészben pedig- a rima-murányi vasmüegylet vállalja el; de mindkét fél csak azon esetre, ha a tiszolcz-zelezniki vasút a két szerződő fél által egyenlő részszel ós közösen is kiépittetik. Ezen második a kincstárral ós a vidéki vasiparral közös érdekű tiszolcz-zelezniki mintegy 5 mórtföld hosszú egy méter szóles vágányu, de gőzerejü vasút mórtföldenkint mintegy 180,000—200,000 frtba .fog kerülni. Az összes építési és felszerelési költség tehát legfeljebb 1 millió forintra fog rúgni; de tekintve azon körülményt, hogy vasórczekben, nyers és finomitótt vasban, továbbá szónben biztosan 6.200,000 mázsa-mórtfőld forgalomra számithatni: a csak 2 krral mázsa mórtföldenként megállapítandó szállítási bór mellett 124,000 frtnyi bruttó jövedelem biztos, a mind az üzleti költsógek, mind a befektetendő töke l 1 /^^ kamatja fölösen fog fedeztetni. Ezen vasút kiépítése nemcsak a rima- ós murányvölgyi magán-vasipar kifejlődését előmozditandja, de a kincstári tiszolcz-rhoniczi vasgyárak termelési és ez által jövedelmezési képességét is tetemesen emelvén, a mintegy 3.000,000 mázsa mértföldre rugó kincstári érczszállitásánál, a jelenlegi fuvarbérek és a vasúti szállítási tarifa közötti különbségnól fogva legalább 60,000 frtnyi közvetlen hasznot nyujtand a kincstári vasgyáraknak. Különben ezen -vasúti vonal 7 1 j 2 °/ 0 jövedelmezóse, a szerződési-, leg megállapított tariffalis rendszer által minden körülmények között biztosittatik. Az ezen szerződés szerint s
