Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-475. Az egyesült vasuti és pénzügyi bizottság jelentése a közmunka és közlekedési ministerium által a gömöri ipar-vasutak kiépitése tárgyában előterjesztett törvényjavaslat felett
475. SZÁM. 173 Ezeknél fogva a pénzügyi bizottság áltálánosságbayi az engedélyezést megszavazandónak véli; azonban az engedélyezés pénzügyi módozatait illetőleg, az épitési engedélyt az előterjesztett szerződés 6-ik pontjának alantabb azonnal megjelölendő módosításától kívánja függővé tétetni. Ezeket előrebocsátjva, a pénzügyi bizottság a vasúti bizottság által a törvényjavaslat és engedélyokmányban tett módosításokhoz hozzájárulván a maga részéről, és tekintettel az államkincstár érdekeire, még a következőkre utal: A) Az engedélyokmányt illetőleg: • a) Az engedélyokmány 6-ik §-ának 5-ik sorában olyformán, mint azt a nyiregyház-ungvári vasutengedólyokmányban is tevó, a bizottság közbenszurandónak véli e szavakat: a Magyar földhitelintézet zálogleveleiben. b) Ugyanezen §. első kikezdósónek hetedik sorában a biztosítási összegként kijelölt 150.00Q forintot nem tartván a bizottság elégségesnek, annak 300,000 forintra való felemelését indítványozza. c) Ugyanezen §-nak egy uj kikezdéseként a következők volnának még e szakaszhoz csatolandók: „Kötelesek továbbá az engedélyesek az engedélyezési törvénynek hatálybalópte napjától számítandó három hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztosítva van. Azon esetben, ha e kimutatás meg nem történnék, az engedély megszűntnek ós a biztositók elveszettnek tekintendők d) A 7-ik §. első kikezdésóben a szó „előterjeszteni" elébe tétessék: „jóváhagyás végett." e) A 14-ik §. második kikezdósónek első ós második sorában e szavak helyett „át 5%-on" ezek teendők : átlagosan 5°| 0-on felül nem állana. f) A 16. §-ban a 4-ik sorban e szó „engedélyesek" után teendő: „vagy jogutódaik." g) A pénzügyi szempontból legfontosb 22-ik számú §-ra nézve a p. b. (mint fenntebb már jelzó) azt jegyzi meg; hogy a költségfelszámitást igenis nagynak tartja ugyan, azonban, tekintettel azon körülményre, hogy versenyző válalkozók e pályavonalra nézve egyátalában nem voltak s a pénzbeszerzós szokatlan alakjánál fogva ugyanaz némi nehézséggel jár : e szakaszt mégis elfogadhatónak véli. J3) A szerződési okmányt illetőleg. A törvényjavaslat ós engedélyokmányhoz csatolt 2-ik mellékletben foglalt „szerződés" 6-ik szakaszára nézve a p. b. azon nézetben vagyon, hogy az államkincstárra nézve igen terhelő, s némileg kamatbiztositást is magában rejtő intézkedést tartalmazván nem volna elfogadható, hanem az engedélyesek fel volnának jogositandók arra, hogy az e szerződósben magánosok által a vállalat érdekében biztosított járulékokat azoktól, kik magukat a befizetésre kötelezték, a megnevezett összegek erejéig állami közegek közvetítésével országos adók módjára behajthassák, megjegyezvén, miszerint, a mi az államkincstárt illeti, a p. b. azon 17,100 forintnyi tételt, mely a vállalat számára a pénzügyministerium által a szerződésben biztosíttatik, helybenhagyandónak véli. A két bizottság által az előterjesztett okmányokban tett irályi s egyéb módosításokat az ./• alatt ide mellékelt kijavított nyomtatott példány tünteti fel. Pest, május 9. 1870. Csengery Antal, s. k. Muzslay Sándor, s. k. a pénzügyi bizottság elnöke. a vasúti bizottság elnöke. Kautz Gyula, s. k. Majláth István, s. k. a pénzügyi bizottság előadója. a vasúti bizottság előadója.
