Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-474. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyminister által 334. szám alatt beterjesztett, s a tiszai koronauradalmi kerületet képező községek uradalmi járadékaiknak megváltásáról s a váltsági-ár rendeltetéséről szóló törvényjavaslat felett
473—474. SZÁM. 171 Politikai tekintetből mindazáltal — s jelesül azon okból, mivel ezen egyezmény elfogadása által Magyarország részéről a Horvátországgal kötött egyezmény alkalmával tett Ígéret részben beváltatik: a pénzügyi bizottság az egyezmény első részét, vagyis a most már polgári kormányzat alá kerülő részek után 4 / 10 százalékban megállapított hozzájárulási arányt elfogadandónak véli. Ugyanezen alkalommal, midőn a magyar ministerium és ő Felsége többi királyságai és országainak ministeriuma közt az érintett egyezmény létre jött, ő Felsége többi királyságai és országainak ministeriuma kívánatára egyezmény köttetett egyszersmind az iránt is, hogy akkor, a midőn a határőrvidék többi része is polgári kormányzat alá helyeztetik a magyar kincstár a közösöknek ismert államügyek terheihez további egy ós hat tized százalékkal járuljon, ugyanoly módon, mint a már polgári kormányzat alá helyezett részek után megállapittatott, akkóp t. i., hogy a közös költségek évenként megállapítandó összegéből előbb a 2°/ 0 járulók a magyar állam terhére számításba vétetik, ós az ennek levonása után fennmaradó összeg fog a magyar korona országai ós ő Felsége többi országai közt az időnkónt törvényesen megállapított járulóki arány szerint felosztatni. A pénzügyi bizottság az egyezmény ezen részét sem tarthatja pénzügyi tekintetben Magyarországra nézve előnyösnek. Tekintettel ugyanis a rendezett polgári közigazgatás nagyobb költségére ós azon tetemes beruházásokra, melyeket a határőrvidék igényel, továbbá azon körülményre, hogy a határőrvidék több tekintetben kivételes helyzeténél fogva is évekig szükségkép igen csekély jövedelmet hajthat: meg van győződve a pénzügyi bizottság, hogy a határőrvidék polgári kormányzat alá helyezése után nem csak nem fogja fedezni a közös költségek azon hozzájárulási arányát, melynek elfogadása javasoltatik, de hosszasabb ideig az állam rószóről nevezetes áldozat fog e részben igényeltetni. S ha a pénzügyi bizottság mindezek mellett is az egyezmény ezen utóbbi részének elfogadását is ajánlja a t. képviselőháznak, a fenntebb már kifejtett politikai okokon kivül főleg azon okból teszi ezt, mivel ez utón a közös kiadások hozzájárulási arányának ép oly jelentékeny, mint kényes természetű kérdése egy részről a magyar korona országai s más részről ö Felsége többi királyságai és országai között szabad egyezkedés alapján végleges megoldatásra talál s minden netán később felmerülhető nehézségnek eleje vétetik. Pest, 1870. május 9-ón. Csengery Antal s. k. a pénzügyi bizottság elnöke. Kautz Gyula s. k. a pónzügjd bizottság előadója. 474. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése .1 * a pénzügyminister által 334. szám alatt beterjesztett, s a tiszai koronauradalmi kerületet képező községek uradalmi járadékaiknak megváltásáról s a váltsági-ár rendeltetéséről szóló törvényjavaslat felett. A pénzügyi bizottság a fennt nevezett törvényjavaslatot ós váltsági szerződést, tekintettel az ahhoz csatolt ministeri indokolásban kifejtett körülményekre s különösen arra, hogy ez alapon az úrbéri 22*
