Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-464. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

464. SZÁM. 105 35. §. A kir. táblák elnökei és alelnökei, a kir. Curia elnökei és alelnökei, ítélő bírái, továbbá a koronaügyész fölött külön fegyelmi bíróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi bíróság, mely 36 rendes ós 12 póttagból áll, fele részben a felsőház által minden országgyűlésen önkebelóből választandó tagokból, fele részben pedig a magy. kir. Curia alelnökeiből ós biráiból alakittatik kineveztetósök sorrendje szerint. Elnöke a felsőház elnöke vagy másodelnöke, — ezek akadályoztatása esetében a felsőház által választott tagok közül az, ki legtöbb szavazatot nyert. Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyílt ülésében bírói esküt tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz; — megbízatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, mig helyük uj választás által be nem töltetett. '•» A bíróság az elnökön kivül tizenkettős tanácsban ítél. A bíróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik, ós mindegyiknek jogában áll, ugy a felsőházi, mint a bírói tagok közül az okok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kívánni. Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják: az illető tanács a felsőházi tagok közül azon hat tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, a bírói tagok közül pedig, a kinevezés sorrendje szerinti első hat tagból alakittatik. Ezen bíróság határozata végérvényes. 36. §. A 31., 32., 33. ós 34-ik szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden óv elején sorshúzás utján újra alakittatnak. A sorshúzás mindenik itélőszóknél külön és teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz — szintén sorshúzás utján ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az óv folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök áltaF az igazságügyministernek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi bíróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 37. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi bíróság mellett az annál alkalmazott ügyész teljesiti. Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik: a közvádlói teendőket a vizsgálat befejeztéig az igazságügymmister által kirendelt kir. ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi biróság nevez ki közvádlót. 38. §. A 31., 32., 33., 34 $§-ban körülirt fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők. Az első folyamodásu törvényszékek kebelében alakított fegyelmi bíróságokra nézve a polg. törv. perrendtartás 57-ik §-ában engedett biróküldés is kérelmezhető. A kifogás felett a fegyelmi biróság határoz. 39. §. A fegyelmi eljárás, vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig a vádlott ós a közvádló meghallgatása mellett, az illető fegyelmi biróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kivül a vádlottnak is mindig kézbesítendő. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt fölebbvitellel élhet. KÉPV. IROMÁNY 1869/71. v. 14