Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-462. Jelentése az egyesült vasuti és pénzügyi bizottságoknak, a közmunka- és közlekedési ministerium által a nyiregyház-ungvári vasutra vonatkozólag beterjesztett törvényjavaslat s engedély-okmány tárgyában
96 462. SZÁM. közgyűlésekben, a mikor azt jónak találja, rósztvenni, nem különben az állam érdekeire netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni. A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassák, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csakis a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék. A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fenntartott főfelügyeletei joga gyakorlatával, — ugy az építkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal megnyitása után az államra nehezedő költségek ós kiadások megtérítése fejében az engedélyes társulat az államkincstár javára bizonyos évi átalányösszeget fizet. Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg. • Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalányösszeg, a megnyitott vonalra nézve az üzleti számadásba felvehetők. Az üzlet megnyitása előtt fizetendő átalányösszegek az építési tőkét terhelik. Köteles továbbá az engedélyes társulat a kormánynak a nyiregyház-ungvári vonal előmunkálatainak véghezvitele folytán felmerült kiadásait megtéríteni, s azon összeget a biztosíték letételére nézve meghatározott határidő alatt a m. kir. vasúti építészeti igazgatóság pénztárába szolgáltatni. 28. §. A jelenleg engedélyezett vaspályától azon üzletóvekben, a melyekben az a biztosított tisztajövedelmet el nem éri, következéskópen a kamatbiztositást igénybe veszi, se kereseti, se jövedelmi, se más, későbben ezek helyett netalán behozandó adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszűnik, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni. A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei az egész vasút-vonal forgalomba tótele napjától 10 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- ós illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátított területek átiratási dijaira is megadatik. A tőkeszerzés, valamint építkezés ós az üzlet első berendezése czóljából kiállítandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz. 29. §. Az engedély tartama a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedólyezósi szabály 9. §-nak b.) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasút felállítása ellen az engedély kiadása napjától számítandó 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6., 7., 8. §§-ban megállapított határidők a biztosítók letótele, az épités megkezdése, az épitós befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fennidézett vasut-engedólyezési szabály 11. §. b. pontja értelmében, különösen pedig politikai ós fmancziális válságok által nem igazoltathatik. 30. §. A kormány fenntartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számítva harmincz óv lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa. A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző 7 óv alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább óv tiszta jövedelme levonatván, a fennmaradt 5 óv átlagos tisztajövedelme fog kiszámíttatni. Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztosított tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyes társulatnak a megállapított engedély tartamáig, mint évi jövedék fizetendő. 31. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az •első eset-