Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-451. Törvényjavaslat a gömöri ipar vasutak hálózatának kiépitése tárgyában

451. SZÁM. 3 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra előállítható s ehhez képest a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szorltkozliatik, a meanyi egynyomu-sinuthoz és a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre a ministerium czólszerünek itélendi a földterületet már most két vágányu vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt anyira növekedett a forgalom, hogy a tisztajövedelem a 22. §. értelmében a névleges üzleti töke 8% -os jövedelmének megfelel, kötelesek az engedélyesek a kormány kívánatára a második vágányt minden kártalanítás nélkül előállítani. A forgalom növekedtóvel minden más esetben is kívánhatja a kormány a második vágány előállítását, csakhogy ekkor a részletes határozmányok az engedélyesekkel egyetértőleg lesznek megállapitandók. . A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő általános rendszabályok követendők: a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony a bánróve-füleki, bánróve-rozsnyói ós feled-nyustyai szakaszokon legyen ugy mint 1: 200; a rozsnyó-dobsinai szakaszon legyen ugy mint 1: 100 és a nyustya-tiszolczi szakaszon legyen ugy mint 1: 80. A kanyarodásoknak a bánréve-füleki, bánróve-rozsnyói és feled-nyustyai szakaszokon 275 méternél és a többi szakaszokon 250 méternél nem szabad kisebb fólátmórővel birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztelvónyeire nézve a bevágásoknál ós töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok ós szabvány-rajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett II-odrendü vonalaknál (Miskolcz-Bánróve) megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalban 3. 1 méterre, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat is előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafenntartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befödó'sóvel, a keresztszelvényszabványokban meghatározott mértékkel kell birnia. Ezenkívül még az építési alap terhére, pályamórtföldenkint legalább 300 köbméternyi kavicsmenynyiség mint tartalék-kövecs helyezendő el. , Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a felépítmények beágyazásánál ott, hol a kavics-termelő helyek a pályától több, mint fél mértföldnyi távolságra esnek, felényire a beágyazási alaprétegre kavicsos homok (quarziger Sand), felényire a fedrótegre tiszta kavicsot használjanak. A műópitmények egész ' 3 méter nyilasig, — a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók, vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból vagy jól égetett téglából állitandók elő. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben a inüópitmónyeknól egész 3 méter nyilasig legalább a hidoszlopok készítendők kőanyagból vagy égetett téglából, míglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is előállíthatók. A több, mint 3 méter nyílással bíró műépitmények egészen fából előállíthatók. b) Felépítmény. A felépítmény ós minden alkatrészeinek előállítása és a fölmü-anyagok szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve, azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett II-odrendü vonalakra nézve (Miskolcz-Bánróve) megállapittattak., A talpfák kizárólag tölgyfából készítendők és szállitandók. 1**