Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-378. Törvényjavaslat az 1869-ik évi XXVI. törvényczikk hatályának kiterjesztéséről - 1869-379. Tóth Kálmán képv. határozati javaslata a bátaszék-zákányi vonal tárgyalása alkalmával

86 378—379. SZÁM. 378. szám. Törvényjavaslat az 1869-ik évi XXVI. törvényczikk hatályának kiterjesztéséről. (a képviselőház által elfogadott végszerkezetten.) 1. §• ,Az 1869-ik évi XXYI. törvényczikk hatálya az 1870-ik évi ápril hó 30-ig kiterjesztetik. 2. §. Ha ezen idő lejárta előtt az 1870-ik évi állam költségvetés iránti] törvény szentesittetik, ennek kihirdetése napjával jelen törvény hatálya megszűnik. 379. szám. Határozati javaslat a bátaszék-zákányi vonal tárgyalása alkalmával. Tekintettel arra, hogy az erdődi vonal Szlavónia s csak Magyarország alsó részének érdekét szolgálja; — tekintettel arra, hogy a pest-mohácsi hosszú főközlekedési vonalnak a Duna valamely kereskedelmileg kifejlett középpontján kell keresni oly támpontot, mi Zákánynyal kapcsolatban Fiumét, a Dunát s a specificus magyar alföldet s az e pontok közt fekvő területeket összekösse; tekintettel arra, hogy ily pontul a bátaszék-bajai pont kinálkozik s hogy Baja Pest után Magyarország második gabnakereskedő helye; s végre tekintettel arra, hogy már van consortium, mely a Baja-Szabadka közti tért kiépítené, ha a zákány-bajai vonal létrejönne s akkor ez a vonal megtalálná összeköttetését Nagy-Várad-Bebreczenig egyfelől, tehát megteremtené a legrövidebb összeköttetést az alföld fővárosa és Fiume közt, másfelől Temesvár, Brassó, tehát Erdély és Galacz s igy a fekete- és adriai tenger közt, mig viszont megalkotná- összeköttetésünket Steier, Karinthia, Tirol és Schweicz, e mindig consummens országok között: Mondja ki a ház, hogy a bátaszék-bajai vonal, ha a bátaszók-zákányival nem is egyidejűleg, de utána közvetlenül kiépittessék. benyújtja: Tóth Kálmán s. k., Baja város orsz. képviselője.