Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-436. Törvényjavaslat a Dunafolyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Peten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről

358 436. SZÁM. 436. szám. Törvényjavaslat a Dunafolyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről. (A képviselőház által elfogadott végszerkezetben.) 1. §• Hogy a Duna folyam Buda-Pest mellett akképen szabályoztathassék, a mint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros, mind az ipar- és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztositsa, a melyek az ipar- és kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen föltételei: felhatalmaztatik a ministerium, hogy ezen országos czélból szükséges beruházásokra huszonnégy millió osztr. ért. forint erejéig sorsolási kölcsönt köthessen a következő föltótelek alatt: a.) A mondott 24 milliónyi összegnek minden levonás nélkül teljesen be kell folyni az állampénztárába. b.) Ezen összegért 50 év folytán 1.224,000 torintnyi évi járadék fizettetik 612,000 forintnyi fél évi részletekben, mely járadékok első részlete 1871. évi január hó 1-én fizetendő, az utolsó részlet pedig 1920. évi július hó 1-én jár le. c.) Az előbbi pont szerint meghatározott évi járadékokban a törlesztési részletek is bennfoglaltatván, azon évi járadékok fizetése mellett, 50 év múlva az egész kölcsön törlesztetik s az államnak minden kötelezettsége megszűnik. d.) A kölcsön iránt szerződő fél a szerződés megkötése alkalmával két millió oszt. ért. forintnyi biztosítékot köteles letenni az állampénztárába. • ' ' 2 §. A kölcsön sorsolási tervére és a kibocsátandó sorsjegyekre vonatkozólag határoztatik, hogy: a.) Egy sorsjegy-kötelezvény 100 forintnál kisebb összegre nom szólhat, azonban akkép is kiállittathatik, hogy két egyenlő részre legyen osztható. b.) A 100 forintnyi névértékre megállapított sorsjegyek, már az első kisorsolásnál is legalább 104 forinttal, mint legkisebb nyereménynyel váltandók be, s a törlesztés folyama alatt, ezen legkisebb kisorsolási értéknek 200 forintig kell emelkednie. c.) A kibocsátandó sorsjegyek névszerinti értéke a teljesen befizetett kölcsönösszegnél legfellebb 25 százalókkal lehet magasabb. d.) A sorsjegyek, illetőleg nyeremények, mint szintén minden okmány, mely a kölcsön-üzletre "vonatkozik bélyeg- ós illeték-mentesek: a nyereményektől mindazáltal a nyugta-bélyeg fizettetik. e.) A sorsjegyek biztosíték fejében minden kir. hivatalnál elfogadtatnak s átalában mindazon előnyökben részesülnek, a melyekkel a magyar állampapírok bírnak. 3. §. A fentebbi szakaszokban meghatározott föltételek alatt fölveendő kölcsönből fedeztetik: a.) A közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása.