Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról
316 432. SZÁM. 2-or. 1790—1: XXVI. t. ez. a középtanodákra is fenntartja ő felségének törvényes dicasteriumai által gyakorlandó főfelügyeleti jogát, de annak gyakorlási módját nem határozza meg; s a törvény e hézaga részint a főfelügyeleti jogot teheti sikertelenné, részint a kormánynak nyithat felette tág tért túl szigorú intézkedésekre. Ez okból helyezek nagy súlyt arra, hogy javaslatom szerint a felügyeleti jog gyakorlatának módozata is törvényben állapittassók meg. 3-or. Az 1790—1 ; XXVI. törvényezikk 5. p. szerint az állam a tandrendszer megállapításába is bele-avatkozik s a tankönyvekre nézve is korlátot von. Javaslatom szerint a nem állami tanintézetek tanrendszerének, tantervének és tankönyveinek megállapítása teljesen és egyedül az intézet tulajdonosait illeti. IV. Fejezet. Nem állami nyilvános középtanodáknak az állam általi segélyeztetése 67. § A népoktatás rendezésénél nem állami p. o. vallás-felekezeti nyilvános népiskoláknak állami segélyezése sem gyakorlatilag kivihető sem czélszerü nem volna, mert a segélyt igénylendő sok ezer felekezeti népiskolának nem volna képes az állam oly mérvű segélyt adni, hogy az által az illető iskolák jó karba helyeztessenek ; — továbbá, mert a mennyi sególylyel nem lehet kellő állapotba emelni egy községben lévő három négy felekezeti iskolát; akkora összeggel ott egy jó községi iskola fenntartható; s végre, mert a legtöbb népiskolában egy-egy tanitó lévén, nem lehet a segélyezés folytán gyakorlandó állami befolyást akként rendezni, hogy tér ne nyiljék gyakori súrlódásokra az állami közegek és felekezeti hatóságok között. Ámde egészen más viszonyok vannak a középtanodákat illetőleg, s azért itt az állami segélyezés bizonyos esetekben lehető és szükséges is, czélszerü is a következő okokból: 1-ör, csak az oly kiválóan fontos tanintézetek segélyeztetvén, melyek, hanem nem léteznének, helyökre az államnak kellene egészen állami erőből tanodát állitani; ennélfogva e segélyezést az állam pónzereje nem csak lehetővé teszi, de sőt általa az állam részére meggazdálkodás eszközöltetik. 2-or, oly esetekben, midőn az illető tanodáknak jelentékeny alapitványai vaunak, de a melyek nem elegendők az intézet, törvényszerű fenntartására; az állami segélyezés által, mind a tanintézet jó karban emeltetik, mind annak létező tőkéi megmentetiiek a kultúra számára, mig a tanintézet megszűntével azok is más czélokra fordíttathattak volna, 3-or, niinden középtanodánál több tanári állomás és több elkülönözhető czélokra való kiadások levén, lehető, hogy a tanintézetnek az fiamtól ós egyebünnen nyert jövedelmei elkülönözve kezeltessenek, mindegyik külön-külön czélokra fordittassók, és az államnak az adott anyagi támogatásért őt megillető befolyása akként biztosittassék, hogy az intézet többi fenntartói se legyenek sértve őket méltán illethető jogaikban és közöttük s a Segélyező államkormány között összeütközésekre ne legyen alkalom. Csak az ezen kellékeknek megfelelő módozat teszi voltakópen lehetővé és czólszérüvé a segélyezést ; ily módozatot igyekeztem javaslatom 67. §-ában megállapitani. Ezen szakasz szerkezeténél a fenntebbiekben előadott indokokon kivül még a következő szempont vezetett: 1-ör, hogy minden az állam által segélyezett tanintézeten az állami tanterv fogadtassák el. Ez által el van háritva azon elvi nehézség, mely felmerülne az által, ha az állam oly intézeteknek adna anyagi segélyt, melyekben idegen ós az állam befolyása nélkül változtatható tantervek szerint tanitanak; 2-or, hogy a segélyezés arányában legyen kisebb vagy nagyobb az állam által az intézetre gyakorolt befolyás mórtéke is ; de úgy, hogy e mellett mindig biztosittassék az intézet többi fenntartóinak mind a tulajdoni jog, mind pedig az általuk viselt teher arányában őket megillető befolyás.