Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról

432. SZÁM. 313 III. Fejezet. Jíem állami nyilvános középtanodák. 50.—66. §. Mivel a tanítási teljes szabadság elve szerint nem csupán vallásfelekezeteknek, hanem minden községnek, megyének, egyénnek, és e czólra is alakult társulatnak ugyanazon joggal kell birnia törvényszerű tanintézetek állítására, nem látom czélszerünek, sőt indokoltnak sem, hogy a törvények külön határozatai szabályozzák a vallásfelekezetek iskoláit és ismét külön határozatok szóljanak más testületek vagy egyesek által fenntartott tanintézetekről annyival inkább, mert ugyan oly mérvű önkormányzat illetheti meg a községeket, s más testületeket és magánosokat saját erejükből fenntartott tanintézeteik irányában, mint a vallásfelekezeti testületeket. — A teljes tanszabadság ' elve szerint, mig egyfelől el kell ismerni a vallásfelekezeti társulatok képességét ós jogát a tanításra; másfelől e jogot ép oly mérvben kell kiterjeszteni minden más oly területre és egyénre is, ki képesített nyilvános tanintézet állítására, s fenntartására. — Ennélfogva javaslatomban ugyanazon czim alatt, és ugyanazon szakokban véltem szabályzandónak minden nem állami nyilvános középtanodák viszonyait. A társulatokat illetőleg azért láttam szükségesnek a középtanodákra nézve hasonlóul felvenni már az 1868. XXXVIII. t. ez. 16. §-ban a népiskolai tanintézetekre nézve is kimondott azon határozatot, hogy csak az alapszabályaikban kifejezetten e czélra is alakult társulatok állithatnak iskolákat: hogy egyfelől az állami felügyelet irányukban biztosabban legyen gyakorolható, s másfelől a- tanítás ne használtathassák eszközül oly üzleteknek vagy egyéb törekvéseknek, melyeknél a voltakópeni czél más, mint az oktatás. Mivel a nem állami nyilvános középtanodai tanintézetek is, az azok viszonyait közelebbről nem ismerhető nagy § közönség használatára nyitva állanak; s főleg mivel ezen intézetekben nyert bizonyítványok az illető egyének állami szolgálatokra való alkalmazásánál is érvényesekül elfogadtatnak ; ennélfogva, mig egyfelől a tanszabadság elve szerint mindenkinek szabadságot kell adni tanodák állítására ; másfelől az államnak joga s kötelessége felügyeletét kiterjeszteni minden nem állami tanintézetre, s attól megkívánni, hogy az általa czólul kitűzött oktatás alap-kellékeinek megfeleljen. — Az állami felügyelet csak ugy gyakorolható sikerrel, s bármely önkényes intézkedések kizárásával, ha törvényben hatáioztatnak meg mindazon kellékek és feltótelek, melyeknek megfelelni tartoznak a nem állami intézetek; mind pedig a felügyelet gyakorlásának módozata. Ez okból javaslatomban a nem állami tanintézetekre nézve szabatosan és részletesen iparkodtam megállapítani nem esupán az oktatás átalános alapkellékeit, hanem azon feltételeket ós kívánalmakat is, melyeknek a középtanodai oktatás egyes körei és nemei megfelelni tartoznak. Azonban, nehogy a tanintézetek állítása és fenntartása megnehezittessék, valamint másfelől a tanítás szabad szelleme is ne korlátoztassék: a feltételekben a-középtanodai oktatás kellékeinek csupán azon minimumát ós azon szabályait kívánom megtartatni, melyek a tanítás irányátl, rendszerét és szellemét nem érintik, és a melyek nélkül az oktatás Íllusoriussá válnék, s nem csak a kor igényeinek nem felelhet meg^ de a közművelődésre káros hatása szemfényvesztéssé törpittetik. Az oktatás ilyen alapkellékeinek tekintem a következőket: 1-ör, hogy csak az általuk tanított szakra képesített tanárok alkalmaztassanak. Azonban a képesítettséget igazoló vizsgákat nem csupán az állam-fötanodákban teheti le, továbbá a vallástanitásra a theologiai tanfolyam sikeres elvégzése elég képesítettségül tekintendő. A törvényhozás, ha már a népiskolai oktatás körében is megkívánta, hogy a felekezeti iskolákban hasonlóul csak képesített tanítók alkalmaztathassanak, (1868. XXXVIII. 11. §.) mennyivel inkább meg kell ezt kivánnia^a nagyobbmérvü szakképzettséget igénylő középtanodai oktatásra nézve. Azonban az átmeneti nehézséget tekintve, és a törvénynek visszaható erőt nem tulajdonithatván a már eddig rendesen alkalmazott rendes tanárok nem kötelesek képesítettségüket igazolni. KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. IV.