Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról

304 452. SZÁM. sem fogadhatnék el irányadóul hazánkra nézve, ha azoknak helyességéről más viszonyok alatt meg lennénk s győződve, mit a jelen esetben nem mondhatok. Ha valamely rendszer egyes bizonyos országban hosszabb ideig fennállott és kitűnő eredm ényekhez vezetett, főkép azok, kik e rendszer alkalmazásában tettleges részt vettek, nem egy könnyen ismerik el annak hiányait, vagy ha azokat elismerik is, legalább nem igen hajlandók annak gyökeres megváltoztatására, s igy nem is bámulhatjuk, ha a gymnasiális rendszer megváltoztatása épen Németországban talál legtöbb ellenzésre, főkép azok között, kik mint szakférfiak a kérdés megítélésénél legeompetensebbeknek látszanak. Azonban, mindenki tudhatja, ki a középtanodai oktatás ügyeivel foglalkozik, hogy e rendszer hiányai még Németországban is felismertettek már; s hogy daczára annak, hogy e rendszer oly nagy tökélyre emelkedett, (mi azon kitűnő tanerőknek, köszönhető, melyek felett Németország rendelkezik), mindamellett már is igen sokan hirdetik megváltoztatásának szükségét s pedig azért, mert a gymnasiális növendékek a tanulmányok száma és különfélesége által elhalmozva tehetségeik szabad kifejtésében akadályoztatnak, s mégis egyes szakokra, melyeket később választanak, nem kellőleg előkészülve jelennek meg az egyetemen. Vájjon a tény nem von-e le sokat azon Ítéletek tekintélyéből, melyek a rendszer megváltoztatása ellen nyilatkoznak ? Nem csökken-e azok értéke főleg a mi viszonyaink figyelembe vételével, mi ion látjuk, hogy a hazánkban jelenleg alkalmazott rendszer mellett nemcsak semmi kitűnő eredményt nem mutathatunk fel; de sőt ha ezen rendszert eredményei szerint kellene megítélnünk, minden ellene szólana. Nyugodtan hivatkozhatom e tekintetben egyetemünk különböző karainak s a jogakademiáknak, vagy semináriumoknak tanáraira, (kik a gymnasiális oktatásnak kétségen kivül legilletékesebb birái), mert alig fog közöttük találkozni, ki be ne vallaná, hogy azon ifjak, kiket a legjobb érettségi bizonyítványokkal ellátva vesz át, sokkal több sikerrel folytathatnák magasabb tanulmányaikat, ha gymnasiumaink megfelelnének azon főczóljuknak, hogy növendékeiket a magasabb tanpályák folytatására előkészítsék. Azon másik ok, mely a szaktanitás jókor kezdése ellen felhozatik az, hogy egyes tárgygyal való kizárólagos foglalkozás, mindig egy bizonyos korlátoltságot von maga után, nálunk inkább e rendszer mellett szól; mert p. o. az angol népnél tapasztalható azon hajlam, hogy mindenki csak saját szakával foglalkozik, ott nem átalánosabb, mint nálunk az ellenkező. Végre harmadik nyomósabb ellenvetésül hozható fel, hogy a középtanodai tanfolyam tartama javaslatom szerint 8 évről 9 évre terjesztetvén ki, szerfelett meghosszabbittatik s ifjaink későn végezhetik iskoláikat. Ez ellenvetésre válaszul a következőket jegyzem meg : 1-ör A külföldön is, mondhatjuk a szakférfiak többsége által el van ismerve, hogy mindazon ismeret és képzettség, melyre az egyetemi tanpályákra belépőnek ma már szüksége van, 8 óv alatt nem szerezhető meg kellő sikerrel. E miatt külföldön a középtanodák nagy részében a tanfolyam 9 évre terjed. Vagy a hol kevesebb, mint p. o. Schweiz némely helyein: ott az elemi tanfolyam bővítésével segítenek a a bajon. Másutt a főtanodáknál állítanak előkészítő tanfolyamot. 2-or. Különösen hazánkban a tanfolyam tartamának hosszabbítását kívánja azon körülmény is hogy az ország sok vidékein a hazai többféle nyelvek tanítása a tanórák egy részét igénybe veszi. A tanórák szaporítása által nem lehet itt segíteni, mert akkor a tanulni való ugy összehalmoztatik, hogy nem képes a tanulók nagyobb része maradandóul megtanulni. 3-or. A mennyiben a középtanodai cursus hosszabb lesz, a főtanodai tanpályák nagyobbrésze anynyival rövidíthető, mert alaposabb előkészültsóg s kellő philosophiai előképzettség mellett az egyetemen elő• adott tudományok rövid idő alatt is nagyobb sikerrel végezhetők. Az általam javasolt tanrendszer egész szervezetének, és több elveinek igazolására előadott megjegyzéseim után, az egyes szakaszok indokolására térek.