Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról

432. SZÁM. 301 a) Az első különbség az, hogy a javaslat szerint a gymnásium 4 alsó osztályában a reáliák és rajz kötelezőleg és nagyobb mértékben taníttatnak mint eddig. b) a második különbség az, hogy a görög nyelv tanitása csak a lyceumban kezdetik meg; c) harmadik különbség az, hogy a lyceumban bizonyos mérvű szakrendszer is hozatik be, amenynyiben a tanulók nem minden tantárgyat tanulnak egyenlő kiterjedésben, hanem a választandó szakpályájukhoz szükséges ismereteket kimerítőbben tanulják. Az első különbséget a mi illeti, senki sem állithatja, hogy a mennyiségtannak, a rajznak s általában a reáliáknak tanulása káros befolyást gyakorolhat az általános műveltség kifejtésére; s legfölebb azt lehetne vélni, hogy a nyelvek tanitása ez által szerfelett korlátoztatik, s igy kelleténél kevesbbet tanulnak latinul, azonban ez eshető baj is el van kerülve az által, hogy a görög nyelv tanitása (mely különben már a ^-ik osztályban kezdődnék) elmarad. E szerint a nyelvtanítás csupán annyiban szorittatik szűkebb körre, amennyiben a görög nyelv a gymnasiumi tantervből ki van hagyva. A görög nyelvre nézve elismerem mindazt, hogy az némely szaktudományokra nézve nélkülözhetetlen ; mind pedig azt, hogy annak alapos tanulása mindenkire nézve kívánatos lenne: először azon befolyásnál fogva, melyet általában a nyelveknek tanulása általános műveltségünk fejlesztésére gyakorol, másodszor azon élvezet érdekéből, melyet a gazdag görög irodalomban találunk, s azon befolyás miatt, melyet a klassikusoknak eredeti nyelven való olvasása műveltségünkre nézve gyakorol, s végre harmadszor, mert kívánatos, hogy hazai és a külföldi tanintézetek rendszerei között bizonyos analógia legyen, s ifjaink ne akadályoztassanak abban, hogy tanulmányaikat a külföld egyetemein folytathassák. Azonban mindezen szempontok gyakorlati értéke felette csökken, ha közelebbről megvizsgáljuk őket. Az első szempontot illetőleg, tagadhatatlan ugyan, hogy észbeli tehetségeink kifejtésére alig található jobb eszköz, mint a nyelvek alapos tanulása, és hogy a classikus nyelvek e tekintetben első helyen állanak: de vájjon a nyelvek alapos tanulásának czólszerű módja-e, ha 3—4, sőt több nyelvet egyszerre kell tanulnunk? s valljon, ha a grammaticát a logikai s igy a philosophia tanulmányok legjobb eszközéül ismerjük is el, nem jobb-e, ha a gyermek saját anyanyelvén kivül egy élő nyelvvel (t. i. a némettel vagy a magyarral) ós egy classicus nyelvvel (t. a latinnal) foglalkozik, ínintha ezeken kivül még egy classicus (t. i. a görög) ós több élő nyelvek felületes megismerésére fordítja figyelmét, minek eredménye végre is nem lehet más, mint az, hogy a növendék a tanult nyelvek egyikében sem halad annyira, hogy annak szerkezetébe kellően beavatva lenne. Es vájjon nem ezt bizonyitják-e tapasztalásaink is ? ~— Mert gymnásiumainkban nevelt ifjainknak ugyan minő százaléka van középtanodai tanulmányai által arra képesítve, hogy azon pótolhatlan gyönyört élvezze, melyet a régi classicusoknak eredeti nyelven olvasása nyújt ? Ha ennek okául tanrendszerünk hiányos voltát, s főkép a szükséges tanerők hiányát hozzák fel, ez magában még nem igen nevelné azoknak számát, kik a görög nyelv alapos oktatására alkalmasak; és hogy legalább is különös, oly rendszert állítani fel a törvényben, melynek czólszerű keresztül vitele a jelen viszonyok között lehetetlen. Azonban nézetem szerint a görög nyelv tanítását illetőleg azon gyenge eredményt, melyet gymnasiumaink a classicai nyelvekben előmutatnak, kizárólag eddigi rendszerünknek ós a képes tanerők kevés voltának tulajdonítani, tévedés; mert miután a classicus nyelvek tanulásának ugyan ily hanyatlását tapasztaljuk más országokban is; (p. o. a Francziaországban kiküldött examinatorok óvenkint közzétett jelentéseikben évről évre inkább panaszkodnak a classikus, és épen a latin nyelv tanulásában tapasztalt hanyatlásról) s miután a philosophiával tudományosan foglalkozókon kivül még Angliában, sőt Németországon is sokkal kevesebb ma, mint régebben volt, azok száma, kik a classicusokat eredetiben olvashatják; ennélfogva ezen általános tünemény csak általános okból származhatik. Ezen általános ok pedig részint abban található, hogy a közép tanodákban ma már nem oly kizárólag a classicus nyelvekkel foglalkoznak, mint régebben; részint pedig korunk általános irányában keresendő. G-ymnasialis oktatási rendszerünk alapjai a renaissance korszakában vetettek meg. A 18-ik század utolsó pár tizedéig a köaéptanodák általán véve — alig foglalkoztak egyébbel, mint a classicus nyel-