Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-431. Törvényjavaslat a kisdedóvodákról
280 431. SZÁM. szülék pedig nyugodtan és zavartalanul láthatnak napi munkájuk után. A szülék munkáját tekintve az óvodák közgazdázati szempontból is igen fontosak. Másik nagy jelentősége az óvodáknak az, hogy a kisdedek rendreszoktatása, testi erejüknek, ügyességüknek, s értelmüknek korukhoz mért fejlesztése által, a növendékeket előkészítik az elemi oktasásra. A nélkül, hogy az óvada tanintézet lenne, az elemi iskolába az óvodából belépett gyermeket egy év alatt többre lehet tanitani, mint két óv alatt az olyan gyermeket, ki nem volt pár évig óvodában; ez pedig annyival nagyobb nyereség, mert a népiskolai tanfolyam ugy is rövid ideig tart, és mert tapasztalásból tudjuk, hogy az elemi iskolába nem óvodából jövő gyermekek legnagyobb részével az első óv alatt nem igen tehet egyebet tenni, mint őket rendre ós az iskolai fegyelemhez szoktatni s bátorítani. 2-3. §§. Óvodák állítására, fentartására s a kisdedeknek bármely óvodákba adhatására nézve ugyanazon szabadság biztosítandó minden községnek, megyének, felekezetnek, egyesnek s a czélra is alakult társulatnak s illetőleg a szüléknek és gyámoknak, a mely a népiskolai oktatás egész körére nézve az 1868. XXXVIII. t. czikben mégállapittatott. 4. §. . Az óvodák igazgatása, s a reájuk való felügyelet gyakorlása csak két módon eszközölhető, t. i. vagy ugy, hogy az óvodák fölé külön kizárólag óvodai hatóságok ós felügyelök állitandók; ami, nézetem szerint, a mellett, hogy az államra uj terheket róna, egyáltalán nem szükséges, sőt nem is czólszerü; vagy pedig ugy, hogy az óvodák is az 1868. XXXVIII. t. ez. megállapított népiskolai hatóságok s tanfelügyelők alá helyezendők. Javaslatomban ez utolsó módot választottam, mint legolcsóbb ós legczélszerübb administratiót. Ha az óvadák a népiskolai hatóságok alá helyeztetnek, e hatóságoknak az óvodák iránt is hasonló teendőjüknek kell lenni, mint van a népiskolák iránt. Azonban móltányosnak és több szempontból czólszerünek látom, hogy oly esetekben, midőn valamely községben levő óvoda tisztviselőit nem a község, hanem a megye vagy a kormány fizeti; ezek nevezzék is az általuk fizetett hivatalnokokat. Ezt annyival czélszerübbnek látom, mert ily esetek legtöbbször oly kisebb községekben fordulnak elő, hogy az óvodába alkalmas egyént jobban megtudja választani az illető megye vagy a kormány. 6. §. Az óvodai nevelés törvény általi szabályozásánál legnehezebb kérdésnek tartom azt, hogy mely községek legyenek kötelezve óvodák állítására? Bármennyire óhajtandó is, hogy minden községben legyen óvoda, nézetem szerint annak állítására mégis csak oly községek kötelezhetők, melyeknek vagyon ereje legfölebb némi segélyezéssel, — lehetővé teszi, hogy kötelezettségüknek eleget tegyenek. Javaslatomban a községek e vagyon erejónek kétféle mértékét vettem fel mint minimumot: 1-ször oly községeknél, melyeknek községi iskolájuk nincs, ha egyenes adójuk legalább 1000 frt. E 10,000 írtnak, a 8. §-ban irt 3°/ 0-je 300 frt. mely összeg körülbelül elég egy kisebbszerü óvoda évi főbb szükségleteire. 2-or, oly községeknél, melyeknek elemi községi iskolájuk van, ha az elemi iskola szükségleteinek fedezésén felül még 300 írtjuk marad, iskolai czólokra fordítható jövedelmükből. A népiskolai törvény 79. §.-a értelmében minden község legelsőben is elemi iskoláit köteles felállítani; s e szerint más művelődési intézetek állítására csak azon esetben kötelezhető, ha a községi elemi iskola fenntartásán felül is megengedi anyagi ereje. Nézetem szerint azonban a fentebb emiitett községek is (ezen §. utolsó bekezdése értelmében,) csak azon esetben kötelezendők óvodák állítására, ha azt a helyi szükségek valóban igénylik, az az, ha a feleke•eztek vagy társulatok nem tartanak ott elég számú és oly óvodákat, melyek a lakosok igényeit kielégítik.
