Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-428. Törvényjavaslat a pesti királyi magyar egyetem ujból szervezése tárgyában

428. SZÁM. • 267 A tanári tudományos képesítettséget nem kizárólag ugyanazon egyetemen szerzett oklevéllel lehetvén bebizonyítani, a tanítás szabadsága érdekéből, és azért, hogy minden tudományos eró^elött lehetőleg nyitva legyen az ut az :egyetemi működésre, czélszerünek láttam törvényben kimondani: 1-ször, hogy bármelyik hazai egyetemnél oklevéllel képesített, vagy 2-szor, más (irodalmi s egyéb) utón tudományos képesítettséget bebizonyított — egyén alkalmazható tanárul. Azonban a theologiai karoknál nem egyedül az általános tudományos képzettség levén %yelembe veendő, a felekezeti féltékenység elhárítására, czélszerünek látom, hogy az illető egyházak ajánlatára neveztessenek ki a tanárok. A fenntebb előadott okból s a szabad verseny érdekéből tartom szükségesnek, hogy magán-tanárok meghatározatlan számmal legyenek alkalmazhatók. Oly magán tanárok oklevele,. kik huzamos ideig (3 évig) nem tartanak előadást, elévül. Ez elévülést azért látom szükségesnek, mert megtörténhetik, hogy p. o. valaki magán tanárul kineveztetóse után más pályára lépvén, huzamos ideig nem foglalkozik azon tudománynyal, melyből előadásokra jogosíttatott; s így a tudomány folytonos haladása mellett többé nincs birtokában azon ismereteknek, melyek őt a magán tanárságra képesítik. Több egyetemeknél a tapasztalás bizonyítja, hogy a kitűnőbb magán-tanároknak is azért van kevés számú hallgatójuk, mert vizsgákat csak az illető szakbeli rendes tanár előtt lehet tenni. E körülmény a gyakorlatban korlátozza a tanszabadságot s a szabad versenyt. Ezért kell a magán-tanárokat is a rendes tanárokkal egyenlően jogosítani vizsgák felvételére. 5—6. §. A tanítás szabadságát a törvónyjavaslanak fenntebbieken indokolt intézkedésein kivül mindenek felett két módon lehet legszilárdabbul biztosítani. 1-ször: az által, hogy a tanárok anyagi helyzete egész életük tartamára akként legyen biztosítva, hogy munkatehetlennó válásuk esetére is ne csupán a kormány jó akaratából, hanem törvény rendeleténél fogva nyerjenek nyugdijt. Ezt eszközli az 5. §. — A nyugdíjrendszer az általános nyugdíj törvényben fog mégállapitatni. 2-szor: az által, hogy a tanárok a bírákhoz hasonlóan oly független állásba helyeztessenek, hogy tudományos működéseikért, s annak irányáért, soha semmi veszélynek ne legyünk kitéve. Ezt akarja eszközölni a 6. §., midőn élethosszig kineveztetésük mellett erkölcsi, hanyagsági, és büntónyi eseteket kivéve, sem elmozdittatásukat, sem hátratételüket, sem akaratuk elleni nyugdijjaztatásukat nem engedi meg; midőn hanyagsági s erkölcsi vétségekben magából a tanári karból alakított (esküdtszókszerü) bíróság által ítélte és midőn bűntény esetében is, csak a rendes bíróság ítélete határoz tanári állása felett is. A tanári karból alakított fegyelmi bíróság eljárásánál csupán az tűnhetik fel sajátságosnak, hogy ugyanazon bíróság eszközli a vizsgálatot, a mely itól. Azonban ezt indokolják azon sajátságos viszonyok, melyek között ez egész fegyelmi eljárás eszközölhető és azon körülmény, hogy ez eljárást csak akkor lehetne változtatni, ha a vizsgálat megejtésóre külön testület alakíttatnék, mi még több nehézséggel jár. 7—9. §. A tanszabadság egyik oldala a tanítás szabadsága, mely a fenntebb indokolt szakaszokban van megállapítva és biztosítva: — a másik oldala a tanulás szabadsága, mely a 7., 8., ós 9.-ik szakaszokban állapittatik meg. A tanulási teljes szabadság első feltótele, hogy az egyetemi előadások hallgathatására s ott ismeretek szerzésére, mindenki ejőtt nyitva legyen az ut, s ne csak azok előtt, kik bizonyos megszabott előképzettséget kimutatnak: továbbá hogy, az egyetemen szerzett képzettsége el is legyen ismerve. Ez okból 34* •;»•., (•..."-.. :•.'.' /