Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-428. Törvényjavaslat a pesti királyi magyar egyetem ujból szervezése tárgyában

428. SZÁM. 263 A rendes és rendkívüli, valamint a segéd-tanárok és a köztanitók, ugy szintén a tanársegédek az egyetemtől évi fizetést húznak, a magán tanárok pedig csak előadások tartására s az azokért meghatározott tandíjak élvezetére jogositvák. Azonban kitűnő s oly tudományt mivelő magán tanároknak, kiknek a tárgyak természeténél fogva kevés számú hallgatójuk lehet, rendkívüli esetekben évi segélyt adhat a közoktatási minister. 4. §. A rendes és rendkívüli tanárokat a közoktatásügyi minister elterjesztésére ő Felsége, - a segédtanárokat, köztanitókat, valamint a magántanárokat pedig a közoktatási minister nevezi ki (s illetőleg jogosítja előadások tartására) oly egyének közül, kik vagy valamely hazai egyetemnél oklevéllel nyilváníttattak egyetemi tanárságra képesitettekül, vagy pedig irodalmi s egyéb tudományos működésük a — tudomány mivelésében szerzett érdemeik által nyilvánosan bebizonyították képesítettségüket. A három theologiai karba a tanárok és magántanárok az egyéni képesítettség mellett az illető egyházak ajánlata alapján neveztetnek ki. A tanársegédeket az illető kar tanári testületének ajánlata alapján hasonlóul a közoktatásügyminister alkalmazza. Magántanárok meghatározatlan számmal nevezhetők ki. Azonban ha kinevezett magántanár kinevezésétől számított három évig meg nem kezdi előadásait vagy ha előadásainak megkezdése után egy folytában három tanév alatt egy fél évig előadást nem tart ezen esetben magán-tanári jogositottsága elévültül tekintendő. Magántanárok a vizsgákon a tanárokkal egyenjoguan vizsgálhatnak. 5. §. A rendes, a rendkívüli és a segédtanárok, valamint a köztanitók nyugdíjra jogosított állami tisztviselőkül tekintetnek. A nyugdíj-rendszer külön törvényben fog megállapitatni. 6. §. Ugy a rendes mint a rendkívüli és a segédtanárok élethosszig, neveztetnek ki ós erkölcsi vétség, hivatali hanyagság vagy közbüntény eseteit kivéve, sem el nem mozdíthatók, sem más állomásra vagy kissebb fokú fizetésre nem helyezhetők, sem saját beleegyezésük nélkül elő nem mozdíthatók, ugy szintén saját beleegyezésük nélkül (a tanári működésre véglegesen tehetetlenné tevő betegség eseteit, vagy öregséget kivéve) nyugalomba sem helyezhetők. Hivatali hanyagság ós erkölcsi vétség eseteiben a vádlott tanárnak elmozdítása s illetőleg nyugalomba helyezése, vagy más állomásra áttétele felett, az egyetem összes tanárai közül sorshúzás utján alakított bíróság ítél. — E bíróság sorshúzással 24 tagból áll, kik közül visszavethet a vádlott hatot és a vádló hatot. A vádlott és vádló visszavetései után is megmaradt tagok közül elnököt választanak, és szavazat-többséggel ítélnek. A vizsgálatot is ugyanezen fegyelmi bíróság eszközli. Minden ezen bíróság elé tartozó esetekben rendes vádló azon kar dékánja, melyhez a vádlott tartozik. Azonban vádat emelhet az illető facultás tanári kara is szavazattöbbséggel választott megbízottja által. Ha a fegyelmi eljárás dókán ellen kívántatik, az egyetem rectora, vagy az illető fakultás tanári kara említett megbízottja által emelhet vádat. A rector ellen bármelyik dekán, vagy bármely fakultás tanári kara (megbízottja által) felléphet vádlóul. A vád alá helyezés s a fegyelmi bíróság megalakítása az egyetemi tanács által rendeltetik el a vádló kívánatára. Közbüntény eseteiben a rendes bíróság ítélete határoz tanári állása felett is. Azonban vádlottnak a birói vizsgálat megkezdésétől az ítélet kimondásáig tanári működése felfüggesztetik.