Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-427. Törvényjavaslat a vallás szabad gyakorlatáról és a vallásfelekezetek egyenjoguságáról

427. SZÁM. 261 is a törvények minden kivételes intézkedése megszűnjék és hogy ugyanazon önállóságot és jogegyenlőséget élvezzék, mely a 4. §-ban minden vallásfelekezetre nézve kimondatik. Az 1848: ül. t. ez. 6. §-a a ministerium kezelése alá helyezé ugy az 1790/91 XXVI. t. ez. 12. §-ban megállapított egyházi s iskolai alapítványokat, mint általában minden korábban, az udvari kan­czellária és helytartótanács által kezelt egyházi javakat is. Ámde a mi a törvény által van a felelős kor­mány gondjaira bizva: azt a kormány hasonlóul csak törvény rendeletére eresztheti ki kezei közül. Ez okon szükséges a 6. §. végén azon intézkedés, mely szerint az önkormányzat létrejötte után is mindazon egyházi s iskolai alapítvány és vagyon, mely a rom. ós gör. katholikusoknak és illetőleg ezen egyházak tulajdonát képezi, s jelenleg az államkormány kezelése alatt van, csak e czélra alkotandó külön törvónynyel leend az illető egyházaknak átadható. 7. § A vóduri jogviszonyok (patronatus) ós az u. n. canonica visitatio egyéb birtok- ós magánjogi vi szonyokkal is szoros kapcsolatban állván: czólszerübben láttam ezeknek külön kimerítő törvényben szabá­lyozását. 8. §• E szakaszban egyszerűen kiterjesztetett minden vallási áttérésekre azon módozat, melyet az 1868: LIII. t. ez. 2—8. §§. a bevett keresztyén hitfelekezeteknól való áttérésekre megállapított. Miután a törvényhozás ezen kórdóst illetőleg a legközelebb múltban nyilvánitá akaratát idézett t. ez. alkotásával, melynek megváltoztatására azóta a gyakorlati élet sem mutatott fel nevezetesebb okokat: azért nem akartam a jelen javaslatban változtatni az alig egy év előtt hozott törvényt. Q & Nézetem szerint vallásszabadsági törvényben a házassági ügyeket illetőleg csak kettőt kell kife­jezni u. m.: 1-ör, hogy a házas (vagy házasulandó) felek vallási különbözősége az állam előtt (vagyis a há­zasság polgári érvényére nézve) a házasságnak semmi akadályául vagy gátjául nem szolgálhat. Ez van ki­mondva a 9. §. első bekezdésében: 2-szor, hogy a házasságnak azon polgári oldala ós jogviszonyai, melyek természetüknél fogva az állam gondoskodása alá tartoznak, elválasztatnak azon vallási momentumoktól, melyeknek érvényesítése az egyháznak feladata; és az állam a házasságnak csak polgárjogi oldalára terjeszti ki figyelmét. Azonban ópen, mivel a vallási törvényben csak a házasság egyházi ós polgári oldalának elválasz­tásáról lehet szó: a házasság polgári utón megkötése és jogviszonyai iránt részletesen intézkedni nem lehet a jelen törvényben, mint vallásügyi törvényben. 10. §. * A vallás nem oly természeti tulajdon, mely az emberrel vele születhetnék, hanem tisztán erköl­csi szellemi élet, mely részint a mások általi neveltetés, részint az önnevelés, öngondolkodás által fejlik ki. Ezért helytelen meggyőződés szerintem, a gyermek vallását (e tisztán lelkiismereti tényt) már előre termé­szeti születése által ós törvónynyel praedestinálni. A gyermek vallásos nevelése felett rendelkezni egyedül azoknak a joga, a kiknek joga ós kötelessége a gyermek minden oldalú nevelése felett rendelkezni azon korban, midőn az még nem képes önmagát nevelni s önálló meggyőződést alkotni: ezek a szülők. Ez okon vallásszabadsági törvényben a szülőknek kell biztosítani azon természetes jogukat, hogy gyermekeiket bármely vallásban nevelhessék. 1 ) *) Jegyzet- A szabad iskoláztatás mellett, midőn a szülőknek joguk van gyermekeiket bár­mely iskolában neveltetni, a gyermekek vallásainak törvényben meghatározása, gyakorlatilag úgyis illu­soriussá válik. Önkényt értetik azonban, hogy ópen mivel a gyermek vallási nevelését illetőleg egyedül a szü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom